Öt dandárnyi erősítést küld Irakba Bush

Vágólapra másolva!
Bagdad környékének biztosítása és az erőszak megfékezése lesz a feladata annak a 20 ezer amerikai katonának, akiket George Bush elnök bejelentése szerint hamarosan Irakba vezényelnek. A közvélemény és a demokrata kongresszusi többség véleményével dacolva Bush nem hajlandó megkezdeni a kivonulást. A demokraták szerint ezzel veszélyezteti a nemzetbiztonságot, de republikánus szenátorok is bírálták az elnök döntését.
Vágólapra másolva!

Az Egyesült Államok mintegy 20 ezer újabb katonát küld Irakba a különböző csoportok - elsősorban a síiták és szunniták - közötti erőszak elfojtására - jelentette be új iraki stratégiáját meghirdetve George Bush amerikai elnök közép-európai idő szerint csütörtök hajnalban, Washingtonban. "Egyértelmű, hogy meg kell változtatni stratégiánkat" - mondta az elnök televíziós beszédében, hozzátéve, az elkövetett hibákért őt terheli a felelősség.

Az iraki küldetés kudarca katasztrófával járna az Egyesült Államokra nézve - hangsúlyozta Bush, utalva arra, hogy ebben az esetben a radikális iszlámista szélsőségesek megerősödnének, új erőket toborozhatnának. Nagyobb eséllyel tudnák megdönteni a mérsékelt kormányok hatalmát, káoszt idéznének elő a térségben és az olajbevételeket terveik finanszírozására használnák fel. Az elnök arra is kitért, hogy az iraki küldetés sikertelensége Iránt is felbátorítaná nukleáris programjának folytatására.

Az elnök szerint a legsürgetőbb feladat az iraki, különösen a bagdadi biztonsági helyzet javítása. Az erőszakos cselekmények 80 százaléka ugyanis a főváros 30 mérföldes körzetében történik. Értékelése szerint a Bagdad biztonságának szavatolására tett amerikai kísérletek eddig két fő ok miatt nem jártak sikerrel. Egyfelől nem volt elegendő iraki és amerikai katona a fegyveresektől megtisztított negyedek megtartására, másfelől túlságosan korlátozták a csapatok műveleteit, bizonyos körzetekben nem indíthattak akciót.

Ez mostantól másképpen lesz - jelentette ki Bush, aki közölte: a Bagdadba telepítendő új amerikai erők, öt dandár, valamint a Bagdadba vezénylendő további iraki csapatok a helyi rendőri alakulatokkal együtt elegendő erőt fognak képezni az erőszak elfojtására és a lakosság megvédésére. Bagdad mellett az amerikaiak 4000 katonával erősítik a jelenlétüket a nyugat-iraki Anbar tartományban is, amelyet a szunnita ellenállás és a külföldi al-Kaida harcosok fellegvárának tartanak.

Bush kitért arra: Núri al-Máliki iraki miniszterelnök ígéretet tett, hogy semmiféle felekezeti vagy politikai érdek nem fogja akadályozni a szövetséges erőket küldetésük végrehajtásában. Később az iraki miniszterelnök egyik tanácsadója, Bászem Rida azt nyilatkozta, "reménykeltőnek" tartják Bush elnök új iraki tervét.

Az amerikai csapatok kivonása kapcsán - amelyet a novemberi félidős kongresszusi választásokon győztes demokraták követelnek - Bush úgy fogalmazott: a visszalépés most az iraki kormány összeomlását idézné elő. Ennek következtében az amerikai csapatoknak még tovább kellene a térségben maradniuk és egy halálosabb ellenséggel kellene harcolniuk.

Bírálat minden oldalról

Egy, a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozó kormányzati tisztviselő szerint a Fehér Ház 5,6 milliárd dollárt fog kérni a Kongresszustól az újabb csapatok költségeire és 1,2 milliárd dollárt egy iraki újjáépítési és munkahelyteremtési programra. A hírcsatorna megjegyzése szerint a majd négy éve tartó katonai műveletek eddig körülbelül 400 milliárd dollárba kerültek, és több mint 3000 amerikai katona halt meg Irakban.

Vezető demokrata politikusok szerint Bush elnök új iraki stratégiája veszélyezteti Amerika nemzetbiztonságát. Nyilatkozatukban a csapatkivonás 4-6 hónapon belül történő megkezdését követelték. Nancy Pelosi képviselőházi elnök több más vezető demokrata párti politikussal közösen nyilatkozatban ítélte el Bush bejelentett új stratégiáját, mondván, az elnök a csapaterősítés tervével fittyet hányt arra, hogy a Republikánus Párt megalázó vereséget szenvedett a kongresszusi választásokon novemberben.

"Ez a javaslat veszélyezteti a nemzet biztonságát azáltal, hogy újabb terhet rak a már így is túlterhelt hadseregre, ami még nehezebbé teszi az egyéb válságokra való reagálást" - foglaltak állást az ellenzéki képviselők. Azt hangsúlyozták, hogy a csapatkivonás megkezdésére azért van szükség, mert Irak vezetése máskülönben nem érti meg, hogy Amerika támogatása nem örök érvényű és nem is szánja el magát a felekezetközi erőszak felszámolásához szükséges lépések megtételére.

Barack Obama szenátor, a Demokrata Párt egyik reménybeli elnökjelöltje a CNN hírtelevízióban azt mondta, Bush az amerikai közvélemény nagy része és a legtöbb szakértői vélemény ellenében hozta meg döntését. A csapaterősítés szerinte téves politika, nem fogja elősegíteni a felekezetközi erőszak csökkentését. Közölte, pártja az új iraki stratégiát elítélő határozatot fog előterjeszteni a szenátusban, és már több republikánus képviselő támogatását megnyerték.

A demokraták mellett néhány republikánus szenátor sem ért egyet Bush-sal. Többen nyilvánosan megkérdőjelezték, hogy az elnök által tervezett csapaterősítés segít-e stabilizálni a helyzetet Irakban. Norm Coleman szenátor szerint a csapaterősítés nem fog megoldani egy olyan problémát, ami nem katonai jellegű, csak több katona kerül a felekezetek közötti erőszak keresztüzébe.

[origo]/MTI