Pirulákon, gyümölcslén hízik a magyar büszkeség

Nem megy már a libamáj, befuccsolt az Ikarus, úgy tűnik, oda a régi magyar exportdicsőség. Manapság a hazai kivitel java multicégek személytelen terméke, amelyről alig tudja valaki, hol készül. Nincs veszve azonban minden, a Tokajin és a szalámin kívül egy finn rockzenekarnak nevet adó olcsó magyar fehér bor is őrzi a lángot, és hamarosan kiderülhet az is, mik lehetnek Magyarország új büszkeségei a világban.

A moszkvai utcákon kétféle busz jár. Az egyik fajtát megette a rozsda, ajtaja nem csukódik be, láthatóan szenvedés számára minden egyes méter. A másik se néz ki sokkal jobban, de valahogy mégis klappolnak rajta a dolgok, az [origo] munkatársának tapasztalatai szerint elmegy egy lelakottabb piros hetesnek. Ráadásul a Rába győri gyárában készült, évtizedekkel ezelőtt. Moszkva vezetése elégedett lehet a magyar buszokkal, még 2000-ben is jelentős összeget költöttek közel 300 magyar Ikarus vásárlására, de Teheránban is a magyar csuklós buszok szolgálják ki a város nagy részét, sőt a gyár aranykorában még Madagaszkáron is lehetett hazai gyártású buszokkal furikázni.

"Már Ferenc József is a mi Tokajinkat szürcsölgetve aludt el. Volt az ágya fölött egy hordó, abból iszogatott a párnák között" - említett egy példát világhódító magyar remekekre Losoncz Miklós, a GKI közgazdásza. A kutató szerint a Tokaji azóta is "bástya", elfogadott és elismert márka, ami mellett a szintén évszázados múlttal bíró Zwack-cég Unicumját is szívesen isszák külföldön.

Kissé árnyaltabb lehet a megítélése a Finnország-szerte előszeretettel fogyasztott fehér magyar bornak - melyre egy északi rokonainknál járatos volt munkatársunk hívta fel a figyelmünket. Az olcsó kategóriájú ital volt állítólag a keresztszülője egy helyi poszt-rock bandának. A Magyar Posse (körülbelül: magyar banda) nevű formáció tagjai legendáriumuk szerint ebből az italból nyertek ihletet zenéjükhöz, amellyel 2006-ban rangos hazai díjat is nyertek.

Ha már lúd, legyen sovány

Nem csak italban, ételben is nagyok vagyunk és voltunk. A Herz szalámiját ma is szívesen leveszik a nyugat-európai boltok polcairól az igényes vásárlók, az általunk hibátlannak hitt libamáj viszont a közelmúltban lekerült onnan. Bár fontos piaci szereplő volt, több ok miatt ma már nem az. Losoncz szerint ugyanis Nyugat-Európában kitalálták, hogy egészségtelen. Emellett Losoncz úgy tudja, az EU-ban nem lehet tömni a libát, márpedig a magyar tenyésztők tömték őket rendesen, és belépett ezzel együtt a piacra a francia libamáj is. A tömés nem tiltott, jóllehet szigorúan szabályzott.

Az egykor oly népszerű kövér magyar ludak máshol is területet vesztettek. A rendszerváltás előtti esztendőkben a magyar lúdtoll a legfontosabb piaci szereplő volt Németországban, ahol a kereslet 60 százalékát elégítette ki a magyar export. Ma már azonban másmilyen párnán hajtják álomra fejüket a németek, újabb termékek hódítanak ezen a területen.

Nehezen azonosítható

Nehezíti a helyzetet az is, hogy manapság már nem feltétlenül hungarikumok a magyar vezető termékek - mondta az [origo]-nak Gács János, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének főmunkatársa. A vezető hazai exportőrök ma multinacionális cégek, és termékeikben sok ország fejlesztőinek és termelőinek erőfeszítése ötvöződik. A szakember szerint az elmúlt időszakban például a nagy hírű hazai gyógyszercégek közül is több beágyazódott a nemzetközi társaságokba, így nem beazonosítható, melyek azok a termékeik, amelyek kimondottan magyarok. A Richter Nyrt. exportját ugyanakkor továbbra is hajlamosak vagyunk magyarnak tekinteni, noha tőzsdei cég. A nagy múltú Tungsram is gyártja izzóit és egyéb termékeit, jóllehet a cég már a General Electric tulajdonában van.

A Richter gyógyszerei különösen a volt szovjet tagköztársaságok területén népszerűek Soós Károly Attila, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint, de más magyar termék is jelen vannak még az orosz piacon. Soós szerint, ha betér egy-egy boltba Oroszországban - ahova viszonylag gyakran jár -, "a gyümölcslevek között mindig van magyar". Érdekes példaként említette még tíz évvel ezelőttről Tunézia esetét is, ahol akkoriban sok háztetőn magyar gyártású parabolaantennák jelentek meg. A lehetőséget egy éppen ott nyaraló élelmes hazai vállalkozó szagolta ki akkor.

"Nehéz megmondani, mi az, ami manapság népszerű magyar termék külföldön" - mondta az [origo]-nak Dávid Imre, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke, minderről ugyanis állítása szerint nincs semmiféle kimutatás. Soós Károly Attila is hasonlóan nyilatkozott, bár szerinte ez inkább azért van, mert szinte senki sem foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. A Magyarországról külföldre irányuló exportra csak összefoglaló jellegű adatok vannak, az nem derül ki belőlük konkrétan, hogy egy-egy cég árucikkét hova és mekkora mennyiségben szállítják. Az itthon működő multinacionális cégek a magyar kivitel több mint 70 százalékát adják.

Mezőgazdaság, műszerek, mérnökök, útépítők

Hosszan sorolta Dávid Imre, hogy általánosságban mi minden magyar (is) a világban. Egyes mezőgazdasági termékek, a kormányzat által is támogatott biotechnológia (gyógyszerhatóanyagok, növénynemesítés), orvosi műszerek, valamint az energia- és az építőipar területén arat a magyar szürkeállomány.

"Keresettek a magyar mérnökök" - mondta Dávid, de Losoncz is megemlítette, hogy magyar útépítő- és tervezőcégek dolgoznak a világ számos országában. Ahogy a magyar energiaipari tevékenység, az olaj- és gázkutatás, valamint a kitermelés is versenyképes külföldön. A vízügyi, vízgazdálkodási terület is ide sorolható Dávid szerint, illetve komolyabb regionális szerephez jut a magyar alumíniumipar is.

A kormányzat is egyre jobban ráébred a magyar tulajdonú vállalatok fontosságára és képességeire - mondta Dávid. A külkereskedelmi szakember szerint ugyanakkor szükséges lenne feltérképezni a magyar társaságokat verseny- és exportképességük szempontjából, hogy a különböző államok közötti kétoldalú tárgyalásokon a tárgyaló delegáció tagjai tudják: az adott partnerországban felmerülő igényeket, lehetőségeket melyik magyar cég képes versenyképesen kielégíteni, kihasználni. Erre jelenleg nincsenek "fekete-fehér kimutatások" Dávid szerint, aki ugyanakkor már kezdeményezte, hogy a Magyar Külgazdasági Szövetség tagjai között induljon meg az erre vonatkozó adatgyűjtés.