Elsietett likvidálás pecsételte meg Irak sorsát

Vágólapra másolva!
Politikai indítattású akció keretében próbálta meg az amerikai hadsereg még 2004-ben elfogni vagy megölni az iraki síiták radikális vezérét, Moktada asz-Szadrt. A kommandósok az akciót elsiették, így a hitszónok megmenekült, de azóta sem bízik az amerikaiakban. Ez pedig jelentősen megnehezíti az iraki rendcsinálást - állítja az Independent egy vezető iraki kormányhivatalnokra hivatkozva.
Vágólapra másolva!

Az amerikai hadsereg béketárgyalások ürügyén próbálta tőrbe csalni az iraki síiták vezetőjét, Moktada asz-Szadr radikális hitszónokot - írja az Independent egy vezető iraki kormányzati tisztviselőre hivatkozva. A brit lap szerint a tárgyalás helyszínéül kiszemelt nedzsefi házat később valóban megtámadták, a terv az volt, hogy asz-Szadrt elfogják vagy megöljék.

Az akciót 2004 augusztusában akarták végrehajtani. A brit lap szerint asz-Szadr azóta is bizalmatlan az USA-val és az iraki kormánnyal szemben is, ami jelentősen megnehezíti a lázadók és a központi kormány közti együttműködést. "Azt hiszem, ez a különös eset hozzájárult ahhoz, hogy Moktada elveszítse az amerikai vezetésű szövetségesekbe vetett bizalmát és igazán bevaduljon" - mondta az Independentnek Movaffak Rubaje iraki nemzetbiztonsági tanácsadó.

A csalinak szánt megbeszélést asz-Szadr apjának házába szervezték, de az amerikai tengerészgyalogosok és kommandósok elsiették a támadást - emlékezett vissza az eseményekre Rubaje. Asz-Szadr az utolsó pillanatban menekült csak meg a támadástól. Rubaje az akció után felelősségre vonta az iraki amerikai parancsnokot és a nagykövetet, akik azonban tagadták, hogy tudtak volna a tervről.

Azt nem tudja az Independent, hogy az akciót ki tervelte ki, de a lap szerint ez is egyike volt annak a számos politikailag befolyásolt döntésnek és provokatív lépésnek, amelyeket a stratégiai helyzet figyelembe vétele nélkül lépett meg az USA Irakban. A lap az ilyen akciók között említi az iraki látogatásra érkező iráni diplomaták elrablásának kísérletét vagy a Báász párt volt vezetőinek levadászását.

Asz-Szadr tekintélye Szaddám Huszein rezsimjének 2003-as megbuktatásakor kezdett szárnyalni a síiták között. A hitszónok népszerűségét apja is erősítette, aki szintén vallási vezetőként szállt szembe Szaddámmal az 1990-es években, míg meg nem gyilkolták 1999-ben két fiával együtt.

A hitszónok nacionalista, vallásos és populista beszédei főleg a szegény síiták körében népszerűek - írja az Independent. Mozgósító ereje mellett asz-Szadr azért is szúrhatja az amerikaiak szemét, mert eltérően a síita vezetők nagy részétől, kezdettől fogva ellenezte Irak megszállását.