Washington szerint a rakétavédelmi pajzs Európát is védi

Daniel Fried európai ügyekben illetékes amerikai külügyi államtitkár-helyettes szerint a rakétavédelmi pajzs, amelynek egyes elemeit az Egyesült Államok Lengyelországban és Csehországban szándékozik elhelyezni, Európát is védelmezi, Radoslaw Sikorski lengyel szenátor volt védelmi miniszter azonban egy szerdán megjelent cikkében figyelmeztette Washingtont, hogy ne vegye magától értetődőnek Lengyelország együttműködését a pajzs ügyében.

A rakétavédelmi pajzs egyes elemeit már kiépítették az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Grönland területén, de Washington egy elfogórakéta-silót akar telepíteni e terv keretében Lengyelországba, továbbá egy radarállomást Csehországba. E tervet élesen bírálja Oroszország, amely területe elleni fenyegetést lát benne. Ezzel kapcsolatban a varsói látogatáson tartózkodó Fried a Gazeta Wyborcza című napilap szerdai számában megjelent interjúban leszögezte: Oroszország jól ismeri a program minden részletét, és tudja, hogy a Lengyelország területére elhelyezendő tíz rakéta nem fenyegetheti.

"Számunkra a biztonság kérdése oszthatatlan. Elfogadhatatlan egy olyan helyzet, amelyben a NATO-tagállamok biztonsági szintjei különböznek egymástól" - mondta Fried a lapnak.

Az amerikai külügyi államtitkár-helyettes kedden találkozott Aleksander Szczyglo lengyel védelmi miniszterrel, és szerdán fogadta őt Jaroslaw Kaczynski kormányfő, valamint Anna Fotyga külügyminiszter.

A lengyel kormány gyakorlatilag nem beszél a nyilvánosság előtt erről a témáról, de a közvélemény egyre inkább ellenzi az amerikai bázisok létrehozását. A GfK közvélemény-kutató intézet közelmúltbeli felmérése szerint a lengyelek 51 százaléka ellenzi a rakétavédelmi pajzsot, és csak 30 százalék helyesli. A felmérés azt mutatja, hogy a lakosság 61 százaléka népszavazást tartana a kérdésről.

Radoslaw Sikorski a The Washington Post szerdai számában megjelent éles hangvételű írásában figyelmeztette Washingtont: ne vegye magától értetődőnek Lengyelország együttműködését a rakétavédelmi pajzs ügyében, illetve hogy terve erőltetésével elveszítheti európai szövetségeseit.

A cikkben a lengyel politikus úgy vélekedett, hogy az új bázisok - amellett, hogy új biztonsági partnerséget alakíthatnak ki a közép-európai térség országaival - félreértések egész sorát is szülhetik, amelyek eredményeként meggyengülhet a NATO, elmélyülhet Oroszország üldöztetési mániája, és az Egyesült Államok is elvesztheti néhány barátját a kontinensen.

A volt miniszter egy amerikai hivatalos feljegyzésre hivatkozik, amelyből az derül ki, hogy a befogadó országok kötelezettségeit hosszú listába szedték, ám ezekkel szemben Amerika igen kevés kötelezettséget vállal. "Amerikai szövetségeseink szerint nincs okunk aggodalomra, a NATO minket is megvéd. A retorika szintjén azonban könnyű garanciát ígérni. Lengyelország soha nem fogja elfelejteni, hogy 1939-ben egyedül kellett szembenéznie Hitlerrel, míg szövetségesei ölbe tett kézzel vártak" - fogalmazott cikkében Sikorski.

A szenátor hangsúlyozta, hogy a lengyelek nem elégszenek meg elméleti garanciákkal. Amennyiben a lengyel-orosz kapcsolatok a rakétavédelmi pajzs miatt megromlanak, Varsó elvárja, hogy az Egyesült Államok vállalja ugyanolyan gyakorlati biztonsági intézkedések meghozatalát, mint amilyeneket Japán védelme érdekében foganatosított az észak-koreai fenyegetettség miatt.

Sikorski szerint öt éve még könnyedén kivitelezni lehetett volna a tervet, de mára az iraki háború megingatta Közép-Európában az Egyesült Államokkal szembeni bizalmat.

Oroszországot is bevonva párbeszédet kell indítani a NATO-ban a tervről, hogy közép-kelet-európai országokba telepítsék az amerikai rakétavédelmi rendszer egyes elemeit - mondta Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök egy hírügynökségi interjúban.

A NATO a megfelelő fórum arra, hogy minden európai érdeket figyelembe lehessen venni, és a NATO olyan döntéseiről, amelyek - Oroszország meglátása szerint - közvetlenül érintenek orosz érdekeket, Moszkvával is beszélni kell - érvelt.

Még a NATO-n belül is veszélyes egyeztetés nélkül döntést hozni - tette hozzá. "A NATO nem sokáig bírná ki a különutakat" - fogalmazott. Minden tagállamnak joga van az informáltsághoz - mondta.

Angela Merkel német kancellár "Európa megosztottságától" óvott a rakétavédelmi rendszer kapcsán egy szerdán megjelent lapinterjúban. "Ha nincs egység, Európa veszít erejéből és érdekérvényesítő képességéből" - mondta a Rheinische Post düsseldorfi napilapnak.