A radikálisok állnak nyerésre Szerbiában

Az előzetes eredmények szerint a Szerb Radikális párt kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi szerbiai választásokon, ám megfelelően erős szövetséges hiányában nem lesz képes kormányt alakítani. A radikálisokkal egyetlen nagyobb mérsékelt párt sem lépne koalícióra, ám kérdés, hogy egymással mire jutnak.

A Szerb Radikális Párt (SRS) kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi szerbiai választásokon. Hiába hirdeti azonban fennen győzelmét Tomislav Nikolic, a radikálisok kormányfőjelöltje, ha egyetlen nagyobb párt sem valószínű, hogy koalícióra lép vele. Kérdés, hogy a második legjobb eredményt elérő, az EU-s csatlakozást szorgalmazó Demokrata Párt (DS) milyen feltételekkel lép szövetségre a nemzeti érzelműek és az európai reformerek felé egyaránt kacsingató Vojiszlav Kostunica kormányfő vezette Szerbiai Demokrata Párttal (DSS), amely a harmadik legtöbb szavazatot szerezte.

Boris Tadic államfő, a DS vezetője és Kostunica egyaránt óvatosan nyilatkoznak a koalíciós lehetőségekről. Megfigyelők szerint azonban Kostunica a kormányalakítási alkudozásokon akár még azt is elérheti, hogy megint ő kapja a miniszterelnöki megbízatást. A magát győztesnek hirdető radikálisokkal csak a szocialisták lennének hajlandóak szövetségre lépni, ám ketten nem kormányképesek.

A szavazóurnák lezárása után négy órával az előzetes eredmények szerint a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt álló Vojislav Seselj pártja 81, a DS 65, a DSS 47, a gazdasági szakemberek liberális irányzatú pártjaként emlegetett G17 Plusz 19, a milosevici örökséget ápoló Szerb Szocialista Párt (SPS) 16, a liberálisok vezette négyes pártszövetség pedig 15 parlamenti mandátumot szerzett.

A nemzeti kisebbségeket képviselő pártok közül biztos befutónak számít a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) 3 képviselővel, a dél-szerbiai bosnyákok pártja 2 képviselővel, és két roma párt 1-1 képviselővel. A határon mozog, és a pontos végeredmény kiszámítása után akár még be is juthat a parlamentbe a két kis magyar párt alkotta Magyar Összefogás Koalíció, és a délnyugat-szerbiai albánokat képviselő választási szövetség. Végleges eredmény - a bonyolult szavazatelosztási rendszer miatt - csak január 25-re várható. A részvételi arány 62 százalékos volt.

Az új kormányra komoly és kellemetlen feladatok várnak: gazdasági reformokat kell végrehajtani, dűlőre kell vinni a megakasztott európai uniós csatlakozási tárgyalások ügyét, de a legkellemetlenebb Koszovó problémája. A többségében Albánok lakta, de szerb anyaföldnek tekintett tartomány jövőjéről várhatóan a jövő hónapban dönt az ENSZ: bizonyos mértékű függetlenséget ad a területnek, amit a radikálisok és a szerb közvélemény jelentős része hevesen ellenez.

MTI/[origo]