Nehéz szülés után elfogadták az uniós méregszabályt

Elfogadták Strasbourgban az európai parlamenti képviselők az új európai vegyianyag-szabályozást. A környezetvédők szerint a mérgező szerek veszélyének kitett emberek rosszul járnak. A vegyipari cégek viszont fölösleges bürokráciától tartanak.

Több mint hároméves huzavona után a héten lezárulhat a vegyi anyagok európai uniós szabályozásáról szóló vita. Szerdai plenáris ülésén az Európai Parlament megszavazta a REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, magyarul: vegyi anyagok nyilvántartása, értékelése és engedélyezése) rendeletet. Előzőleg november 30-án már megegyeztek a legproblémásabb pontokról a parlament, a bizottság és a tanács képviselői. A tervek szerint jövőre érvényes lesz a rendelet, amely lényegében a vegyipari lobbi érdekei és a környezetvédelmi szempontok között egyensúlyozó kompromisszum eredménye lett.

A WWF nevű környezetvédelmi szervezet előzőleg jelezte, bár szerinte a tervezet jelenlegi formájában nem elég szigorú és a gyártók rengeteg kiskaput találhatnak, még mindig az a kedvezőbb lehetőség, ha a parlamenti többség megszavazza ezt a változatot. A WWF magyarországi programvezetője, Prommer Mátyás szerint hiába van még meg a képviselőknek a lehetőségük a hiányosságok kiküszöbölésére, a környezetvédelem ügyének inkább az használna, ha egyelőre belenyugodnának a hibákba.

Ugyanis a REACH csak akkor léphet életbe, ha a parlament, a bizottság és a tanács is helybenhagyja ugyanazt a változatot, a képviselők módosítási javaslatai pedig azt eredményeznék, hogy újra kell kezdeni a hosszadalmas tárgyalásokat. A környezetvédők szerint ez azért lenne veszélyes, mert a jövő félévben német elnöksége lesz az Európai Uniónak, és ők - mint egyes zöldek állítják - "köztudottan a vegyipari lobbi" érdekeit tartják szem előtt. Ugyanerről beszélt az MTI-nek a november 30-ai megállapodás másnapján a Magyar Természetvédők Szövetségének szakértője, Dragos Tibor.

A REACH fokozatosan, összesen 11 év alatt lép majd hatályba, így biztosít az ipar számára átmeneti időszakot a biztonsági előírások kidolgozására. A bevezetés lépcsőit a vegyszerek mennyisége és fajtája szerint alakították ki: minél veszélyesebb egy anyag és minél nagyobb mennyiségben állítják elő, annál hamarabb szigorodnak ténylegesen is a rá vonatkozó szabályok. A 11 év során mintegy 30 ezer vegyi anyagot kell majd regisztrálni, bevizsgálni és engedélyezni. A rendelet azokra az 1981 előtt forgalomba hozott vegyszerekre is vonatkozik, amelyek kívül estek a korábbi szabályok látókörén. Prommer Mátyás szerint elképzelhető, hogy a korábban engedélyezett anyagok felülvizsgálata során lelepleződnek olyan mérgek, amelyeket eddig ártalmatlannak tartottak.

Fölösleges bürokráciától tart a vegyipar

A jelenlegi változat legjobb elemének a WWF azt tartja, hogy bevezetné a kötelező helyettesítést az olyan veszélyes anyagoknál, amelyeknél biztonságosabb alternatíva is rendelkezésre áll. Egészen másképp látja ezt a változást az Európai Munkaadói és Gyáriparos Szövetség (UNICE), szerintük a tervezet megszavazása "komoly problémákat" okozna az iparnak - számolt be róla a BBC. "A kötelező helyettesítés elve azokban az esetekben, amikor bizonyított a megfelelő ellenőrzés, nem más, mint értelmetlen bürokrácia, és veszélyezteti az ipari folyamatokat anélkül, hogy bármiféle környezeti vagy egészségi előnnyel járna" - mondták a BBC-nek.

A korábbi viták során számos képviselő szintén azzal érvelt, hogy szerintük a viszonylag ártalmatlan termékek esetén a sok fölösleges bürokrácia több kárt, mint hasznot hozna. Arról is szó volt, hogy a kis- és középvállalkozásokra jelentős többletköltségeket róhat a REACH, de 2005 áprilisában némileg enyhítette ezeket a félelmeket egy független tanulmány, amely az Európai Bizottság megrendelésére készült. Ez a tanulmány arra a következtetésre jutott: nem valószínű, hogy a szabályozás munkahely-leépítéseket vagy az európai vegyipari termékek árának jelentős növekedését vonná magával.

Az új szabály miatt két vegyianyag-csoportot vonnak ki a forgalomból, az úgynevezett PBT-ket ((Persistent = stabil, nehezen lebomló; Bio-accumulative = élőlényekben felhalmozódó; Toxic = mérgező) és a vPvB (very persistent = nagyon stabil; very bio-accumulative = nagy mértékben felhalmozódó) anyagokat. A legtöbb olyan szer, amely ezekbe a katergóriákba tartozik, már most is tiltott, de az irányelv garantálná, hogy a tiltást később sem lehet feloldani, így nem kerülhet újra forgalomba például a DDT nevű növényvédő szer sem.

A döntés a gyártók kezében maradhat

A WWF szerint hasonló tulajdonságai vannak egyes, napjainkban is használt szereknek, például néhány brómozott égésblokkolónak, amelyet szövetekben és elektronikai termékekben alkalmaznak, illetve a vízlepergető anyagokban és teflonbevonatú edényekben található fluorozott szénhidrogénnek. A kötelező helyettesítés ugyanakkor csak a forgalomban lévő 30 ezer vegyi anyag töredékére fog vonatkozni. Még nagyobb probléma - mutatott rá Prommer -, hogy a gyártó döntheti majd el, létezik-e kevésbé veszélyes alternatíva.

WWF: a jegesmedvéket is mérgezik a vegyszerek

A nem a legveszélyesebb kategóriába sorolt vegyi anyagokra a REACH alapján a megfelelő ellenőrzés követelménye vonatkozna. Ez lényegében azt jelentené, hogy bizonyos anyagokat továbbra is előállíthatnak majd, ha a gyártó garantálni tudja, hogy mindez ellenőrzötten történik. A környezetvédők szerint viszont a megfelelő ellenőrzés gyakorlatilag lehetetlen. Ezt bizonyítja, hogy a vegyi anyagok kimutathatók az esővízben, de még a sarkvidéki állatok vérében is. A WWF korábban több figyelemfelkeltő akciót is szervezett, melyek során politikusok, átlagos európai - köztük magyar - családok szervezetében vizsgálták és mutatták ki veszélyes anyagok jelenlétét.

A REACH továbbra is megengedné az ilyen szerek gyártását, még akkor is, ha létezik biztonságosabb alternatíva. Forgalomban maradhatnak emiatt rákkeltőnek, születési rendellenességet okozónak, illetve a DNS-t vagy a hormonrendszer működését károsítónak tartott anyagok - állítja a WWF. A környezetvédők további problémának tartják, hogy az irányelv jelenlegi formájában nem biztosítja, hogy a fogyasztók információkat szerezhessenek valamennyi vegyi anyagról, amelyek körülveszik őket, csak a különösen veszélyesnek minősített szereket ismerhetnék meg.

"A REACH jelenlegi formájában nem lesz nagy előrelépés" - foglalta össze a WWF álláspontját Prommer Mátyás az [origo]-nak. Szerinte az átlagember nem igazán fogja megérezni az irányelv életbe lépését, de azért statisztikai szinten lehet majd változást tapasztalni: az évek során csökkenhet a környezetbe jutó vegyi anyagok aránya.

Janecskó Kata