Nem bűnös a török sumerológus régésznő

Vágólapra másolva!
Felmentették a vallási gyűlöletre uszítás vádja alól azt 92 éves török régésznőt, aki a fejkendőnek az ősi sumér civilizációban való viseléséről írt. A régésznő könyvében azt állította, hogy a fejkendőt először azok a sumér nők viselték, akik templomokban avatták be a fiatalokat a szexuális élet rejtelmeibe.
Vágólapra másolva!

Felmentették a vallási gyűlöletre uszítás és a muszlimok érzelmeinek megsértése vádja alól szerdán Isztambulban azt 92 éves, neves török régésznőt, aki tudományos munkáiban a fejkendőnek az ősi sumér civilizációban való viseléséről írt. Muazzez Ilmiye Cig a sumérokról írt könyvében azt állította, hogy a kendőt, amelynek viselése napjainkban megosztja a török társadalmat, először azok a sumér nők viselték, akik templomokban avatták be a fiatalokat a szexuális élet rejtelmeibe.

Muazzez Ilmiye Cig az időszámításunk előtti IV. évezred sumér kultúrájának szaktekintélye. Tavaly megjelent könyvében azt állította, hogy a kendőt, amelynek viselése napjainkban megosztja a török társadalmat, először olyan "közönséges" sumér nők viselték, akik templomokban avatták be a fiatalokat a szexuális élet rejtelmeibe, ám nem voltak prostituáltak.

Cig kijelentései felháborították a törökországi konzervatív iszlám köröket. Egy izmiri ügyvéd feljelentése nyomán az ügyészség eljárást kezdeményezett a régész és kiadója ellen a török büntető-törvénykönyv egyik cikkelye alapján, amely bünteti "a faji és vallási gyűlöletre irányuló uszítást". Az írónőt és Ismet Ögütücüt, a kiadót akár három évi börtönre is ítélhették volna e cikkely alapján.

A régésznő a még egy óráig sem tartó szerdai tárgyaláson visszautasította a vádakat. "A tudománnyal foglalkozom. Soha nem sértettem meg senkit, és nem szítottam gyűlöletet. Ellenkezőleg, célom összehozni az embereket" - jelentette ki a tudós, akinek védelmére 15 ügyvéd fogott össze. A bíróság kimondta, hogy az írónő nem követette el azokat a bűncselekményeket, amelyeket felhoztak ellene.

Az ő pere már a sokadik olyan eset az európai uniós tagságra pályázó Törökországban, amelyben értelmiségieket citáltak bíróság elé a konzervatív törökök által érinthetetlennek tartott koncepciók megsértésének vádjával. Bűncselekménynek számít például a török identitás megsértése. Az EU éppen e cikkely miatt bírálja leginkább Ankarát, de a szólásszabadságot korlátozó más részek miatt is.

November 8-án esedékes annak a minden évben kiadandó uniós jelentésnek a nyilvánosságra hozatala, amelyben értékelik Törökország felkészülését a majdani tagságra. Várható, hogy a jobbközép török kormány ebben újabb bírálatokat kap a szólásszabadság megsértéséért.