Az amerikai megszálló erők által kidolgozott és 1947 óta változatlan jelenlegi japán alkotmány 9. cikke tiltja, hogy a japán hadsereget nemzetközi konfliktusok rendezéséhez igénybe vegyék. Tiltja továbbá hadsereg fenntartását hadviselés céljából, amit a japán kormány úgy értelmez, hogy önvédelem céljából joga van fegyveres csapatokhoz. Ezen az alapon tartja fenn a 240 ezer fős önvédelmi erőket.
Ellenzéki törvényhozók és békeaktivisták szerint a kormány túl messzire ment el az alkotmány értelmezésében, és az önvédelmi erők kapacitása és szerepe mára jóval meghaladja az alkotmányban foglaltakat.
"A cikk megtartása a jelenlegi formájában feltehetően nagy félreértést és kétséget okozna, mivel Japánnak mint az ENSZ tagállamának joga van ahhoz, amihez a többi tagállamnak" - szögezte le Kjuma Fumio egy parlamenti bizottsági meghallgatáson. A miniszter szerint itt az ideje megváltoztatni a paragrafust.
Abe Sindzo kormányfő a Financial Timesnak adott interjúban szintén úgy foglalt állást, hogy a 9. cikk idejétmúlt. Abe szerint a cikket a japán védelem szempontjából kell felülvizsgálni, valamint abból a célból, hogy Japán eleget tehessen a fegyveres nemzetközi küldetésekben való részvétel iránti elvárásoknak - áll a brit üzleti napilap internetes honlapján.
A kormányzó Liberális Demokrata Párt régóta kampányol a pacifista alkotmány lecseréléséért, hogy Japán könnyebben vehessen részt békefenntartó küldetésekben. 2003 és 2006 között nem harcoló, humanitárius feladatokat ellátó japán egységek teljesítettek szolgálatot Irakban.