Nem kérnek az őslakók kultúrájából a nagyhatalmak

Több befolyásos állam, például az USA és Oroszország sem támogatja azt az ENSZ-tervezetet, amely kimondaná a világ különböző területein élő őslakos kultúrák védelmét. A tervezet - melyről még idén dönt az ENSZ közgyűlése - jogot adna a bennszülötteknek arra, hogy továbbörökítsék kultúrájukat, illetve megtartsák ősi földjeiket és a sajátos életformájukhoz szükséges természeti erőforrásokat.

Közel 370 millió őslakó szenved faji megkülönböztetéstől, jogfosztottságtól világszerte. Jelentős részüket ráadásul ősi földjükről is elűzik, megfosztva őket ezzel kulturájuk és megélhetésük egy fontos elemétől - állítja az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet.

Az ENSZ emberi jogi szervezete első júniusi ülésén fogadta el azt a határozattervezetet, amely a bennszülöttek jogainak védelmével foglalkozik. A tervezet többek között biztosítja a bennszülöttek jogát arra, hogy sajátos kultúrájukat fenntartsák, továbbörökítsék.

Az ENSZ emberi jogi tanácsa által összeállított javaslat - amely akkor válik hivatalossá, ha a világszervezet közgyűlése is megszavazza - lehetővé tenné ezen kívül, hogy az őslakók a világ minden táján önkormányzatot szerezzenek, hogy ellenőrzést gyakoroljanak ősi földjeik, illetve azon természeti kincsek fölött, amelyek elengedhetetlenek sajátos életformájukhoz.

A tervezetet sem Kanada, sem az Egyesült Államok, sem Oroszország, sem Új-Zéland, sem Ausztrália nem szavazta meg. Utóbbi azért érdekes, mert egy, még az 1990-es évek elején zajlott bírósági precedensügy, a Mabo-per már biztosította a fenti jogok egy részét az ausztrál őslakóknak.

Az Amnesty szerint előfordulhat, hogy az ENSZ közgyűlésén a befolyásos ellenzők miatt leszavazzák a javaslatot. Pedig Louise Arbour, az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint "a világ bennszülöttei továbbra is a társadalom legkirekesztettebb és leginkább jogfosztott csoportjai közé tartoznak".