A kajmánhal szembesítheti az USA-t a balos lázzal

Vágólapra másolva!
Elnököt, törvényhozást, szenátust, kormányzókat, és mexikóvárosi polgármestert választanak vasárnap a mexikóiak. A kampány mégis inkább szólt a két legesélyesebb elnökjelöltről. Írásunkból megismerheti, hogyan zúzták egymást a jelöltek a kampányban, és hogy mi köze van Hugo Chavez venezuelai elnöknek a kajmánhalfélékhez. Az viszont már csak vasárnap derül ki: aggódhat-e az USA egy újabb balos latin elnök miatt.
Vágólapra másolva!

Aligátorhal (Atractosteus spatula): a kajmánhalfélék (Lepisosteidae) családjába tartozó Közép-Amerika keleti, és Észak-Amerika délkeleti részének őshonos édesvízi ragadozóhalfajtája. Nevét hosszú, dupla sorban, nagy hegyes fogakkal zsúfolt állkapcsáról kapta, amely némiképp emlékeztet az alligátoréra. Lassú folyású folyókban, tavakban érzi jól magát. Magányos, agresszív ragadozó. Egy példányáról feljegyezték, hogy megtámadt, majd felfalt egy másfél méteres aligátort - írja róla a Wikipedia. Nagy hal. Egy kifejlett aligátorhal súlya általában meghaladja a 40 kilogrammot, de fogtak már mázsán felüli példányt is. Egyik mexikói, Tabasco állambeli változatát Pejelagartónak nevezik, rövidítve: Peje. Kedvelt helyi csemege, zöldcitrommal és chilivel főzve fogyasztják.

Erről a halról kapta becenevét - El Peje - Andrés Manuel López Obrador baloldali mexikói elnökjelölt, volt mexikóvárosi polgármester. Ellendrukkerei lesújtó véleménnyel vannak róla, például egy a New York Timesnak nyilatkozó mexikóvárosi taxis így jellemzi: "jó szándékúnak tűnik, de nagyon erőszakos" egy New York-i történész pedig egyenesen "nagyon tudatlannak" tartja. Ellenfele a jobboldali Felipe de Jesús Calderón Hinojosa, Vincente Fox jelenlegi elnök - aki már nem indulhat újra a posztért - pártjának elnökjelöltje, kampányában előszeretettel állítja be pazarló populistának, zsarnoknak, illetve egy betiltott tévéhirdetésben olyannak, aki "veszélyt jelent Mexikóra".

Roosevelt, Gandhi, Chávez

Pedig maga Obrador - aki először 1996-ban vetette magát észre a szélesebb közvéleménnyel, amint rendőrök által szétvert véres fejjel tiltakozott a helyi őslakos indiánok érdekében, akiket komolyan érintett a Pemex társaság olajkútjainak környezetszennyezése -, azt mondja magáról, hogy Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Gandhi ösztönzi politikai tevékenységét. S valóban, a New York Times által a szegények "darabos, karizmatikus szószólójának" nevezett, a BBC által pedig "becsületesként", és "keményen dolgozóként" jellemzett Obrador "50 ígéret" (50 Compromisos) című programját egyszerűen "mexikói New Dealnek" becézik, amelyben sokmilliónyi új munkahelyet, az elvándorlás visszafogását - nagy közmunkákkal -, kiterjedt otthonteremtési programot, vasúthálózatot és újraerdősítést ígér. Érthetők ugyanakkor a populista vádak is: a Szövetség Mindenki Jólétéért - a Forradalmi Demokrata Párt (PRD) vezette választási koalíció - jelöltje kiköltöztetné az elnöki hivatalt a Los Pinos rezidencia luxuskörülményei közül, és népszavazást tartana az elnöki ciklus hatról három évre csökkentéséről.

A vízinövények között rejtőzve áldozatára leső aligátorhal leírása viszont talán inkább passzolna Felipe Calderonra, aki javarészt negatív kampányt folytatott a választási küzdelemben. A Harvardon végzett ügyvéd még múlt vasárnapi kampányrendezvényén elmondott beszédében is javarészt ellenfelét támadta, a '70-es, '80-as évek populista elnökeihez hasonlította, és azzal vádolta a baloldali jelöltet, hogy tervei gazdasági összeomlást hoznak. A konzervatív Nemzeti Akció Párt (PAN) jelöltje emellett előszeretettel ijesztgette a választókat azzal is, hogy Obradort többször is az USA-val is ujjat húzó baloldali populista, Hugo Chávez venezuelai elnökhöz hasonlította. Calderon, aki korábban a mexikói fejlesztési bank (Banobras) elnöke, majd energiaügyi miniszter is volt, a Vincente Fox elnök által is folytatott szigorú pénzügyi-, szabadkereskedelem- és vállalkozásbarát politika továbbvitelét ígéri.

Öt jelölt, két befutó

A július 2-i mexikói választások elsősorban kettejük párharcáról szólnak - a közvélemény-kutatások szoros versenyt jósolnak: 35-35 százalék körülire becsülik mindekettőjük szavazótáborát -, jóllehet nem csak ők ketten indulnak - van még másik három jelölt -, és nem csak az elnökről, de a törvényhozás és a szenátus összetételéről, a szövetségi állam 3 tagállamának kormányzóiról és Mexikóváros polgármesteréről is szavaznak a választók - összesen körülbelül 72 millió ember. Ez lesz az első alkalom, hogy a külföldön élő mexikóiak is leadhatják voksukat. A vendégmunkásként dolgozó szavazókat ugyanakkor nem nagyon szólították meg a kampányban, és a Pew Hispanic Center februári felmérése szerint a külföldi szavazókra vonatkozó szabályok 7 milliót ki is zártak a magyarországnyi - 10 milliósra becsült - vendégmunkások közül, és a maradék hárommilliónak sem volt túl egyszerű regisztrálnia a szavazásra: haza kellett utazniuk, és ott megvárni, amíg elkészül a szavazáshoz szükséges regisztrációs kártyájuk - nem csoda, hogy alig 35 ezren regisztráltak.

Fotó: EPA
Calderon lechávezezte ellenfelét

A maradék három elnökjelölt közül az egykori szenátor, parlamenti képviselő, Tabasco állam volt kormányzója, a Szövetség Mexikóért nevű pártkoalíció jelöltje, a 71 éven keresztül az országot irányító Intézményes Forradalom Pártjának (PRI) tagja, Roberto Madrazo a felmérések szerint jó tíz százalékkal marad el a két éllovastól. Így feltehetően hiába igyekezett arról meggyőzni a szavazókat szerdai veracruzi kampányzáró rendezvényén (csütörtöktől vasárnapig kampánycsend van), hogy a választás nem csak kétlovas derbi Obrador és Calderon között. Dora Patricia Mercado Castro polgár-, nő- és melegjogi aktivista közgazdász, illetve Roberto Rafael Campa Cifrián, a PRI-ből Madrazo jelölése miatt néhány elégedetlen párttaggal kivonult ügyvéd-politikus egyaránt csak a szavazatok alig pár százalékára számíthat.

A kihagyott vita és a Fobaproa

Tuti tipp tehét nincs a befutóra, ám nem mindig volt ez így. A baloldali jelölt sokáig jelentős előnyt tudhatott magának a felmérsek szerint, ami azonban a kampány során elolvadt. Ezt részben magának köszönhette: komoly népszerűségvesztést jelentett számára, hogy nem ment el az első elnökjelölti vitára, de ellenfele is tett róla azzal, hogy a tévéreklámokban lehugochávezezte. Egy darabig masszívan a második helyre szorult a felmérések szerint.

Hátrányát azonban sikeresen ledolgozta. Ehhez elegendő volt Calderón néhány régi ügyére felhívni a figyelmet. Például gyanús 3 millió pezós (körülbelül 60 millió forint) kölcsönügyletére, amelyet mint a Banobras bank elnöke intézett, vagy ilyen volt a Fobaproa-ügy. A Fobaproát az 1994-95-ös gazdasági válság idején csődközelbe jutott magánbankok megsegítésére hozták létre. Az intézményt folyamatosan körüllengte a korrupció gyanúja, és Calderónt azzal vádolták, hogy a gyanús ügyeket ő vezényelte le, jóllehet annak idején nem volt olyan pozícióban hogy ezt megtehette volna.

Kivándorlás és drog

Mindegy azonban ki lesz a befutó, a kihívások, amelyekkel szembe kell néznie ugyanazok: Mexikó gazdasága ugyan dinamikusan fejlődik, ám sokan - az elmaradott falusias térségek és a nagyvárosi nyomornegyedek lakói - ebből semmit sem éreznek. Sokan illegálisan vándorolnak ki az USA-ba. Ez az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt terheli, ugyanakkor a határ túloldalát szúrós szemmel figyelő Washingtonban borzongató érzéseket válthat ki egy újabb baloldali elnökjelölt befutója az amerikai kontinens tőle délebbre fekvő részén.

Ezek mellett az új elnöknek kezelnie kell az egyre terjedő erőszakos bűnözést is. A kampány utolsó hetében például drámaian megnőtt a kábítószerrel kapcsolatos gyilkosságok száma. A Csendes-óceán partján fekvő Guerrero államban körülbelül tucatnyi ember halt meg, köztük négy rendőr. Hétfőn egy rendőrt a népszerű üdülőhelyen, Cancúnban gyilkoltak meg. Akár El Peje győz akár ellenfele, szembe kell néznie a számos kisebb, de igazán vérszomjas kajmánhallal.

Ballai Vince