A boszniai szerbeket feldühítette az ET Bosznia-határozata

Elemi erejű felháborodással fogadták a boszniai Szerb Köztársaságban (RS) az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének csütörtöki határozatát, amely a nemzetiségi entitások felszámolását jelentő új alaptörvény elfogadására szólította fel Boszniát.

Az ET-határozat felszólítja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy a daytoni szerződés alapján megszövegezett alkotmány módosítása helyett 2010 októberéig fogadjanak el új alaptörvényt, amely tulajdonképpen megszüntetné a nemzetiségi alapon létrehozott entitások önállóságát, a jelenlegi entitásos képviseleti rendszert állampolgári képviseleti rendszerré változtatná. A belgrádi média rámutat arra, hogy nemcsak a boszniai szerb és a szerbiai szerb ET-képviselők ágáltak a határozat elfogadása ellen, hanem nyugat-európai küldöttek is ellene érveltek.

Míg a bosnyák vezetők üdvözölték, a boszniai szerb politikai elöljárók felháborodással fogadták az ET-határozatot. Az RS elnöke és miniszterelnöke, Dragan Cavic és Milorad Dodik még a dokumentum elfogadása előtt közös állásfoglalást tett közzé, amelyben arra figyelmeztetett, hogy a bosnyákok által "kilobbizott" határozat veszélyes Bosznia stabilitására és jövőjére nézve, közvetlen támogatást jelent azoknak a politikai erőknek, amelyek egységes államot akarnak létrehozni, amelyben a lélekszámban legnagyobb bosnyák nép uralja a többieket.

Cavic és Dodik szerint az ET-határozat eleve megkérdőjelezi Bosznia létét, nyílt üzenetet jelent a boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény és az entitások létezésére alapuló alkotmányos rend felszámolására, buzdítás az elmúlt 11 év vívmányainak lerombolására. Hasonló véleményt fogalmazott meg Borislav Paravac is, a boszniai államelnökség szerb tagja, Milos Aligrudic, a szerbiai ET-küldöttség vezetője pedig "veszélyes precedensnek" nevezte a határozatot.

Az elmúlt hetekben Cavic és Dodik is arra figyelmeztetett: a daytoni alkotmány, illetve az RS felszámolására irányuló kísérletek oda vezethetnek, hogy montenegrói példára az RS is kiírja a függetlenségi népszavazást. A szarajevói és a brüsszeli vezetőknek az volt a válasza, hogy Montenegróval ellentétben az RS nem "történelmi" köztársaság, alig 11 éve létezik, ráadásul alkotmánya nem teszi lehetővé az önrendelkezést.

Az ET-határozat elítélte az effajta Banja Luka-i megnyilatkozásokat, Boris Tadic szerb elnök pedig csütörtöki szarajevói látogatása alkalmával kijelentette, hogy Bosznia területi egysége Szerbia érdekeit szolgálja, és Belgrád semmiképpen se kívánja Bosznia politikai vagy gazdasági felbomlását.