Megvan a madárkór emberek közt terjedő mutánsa

Vágólapra másolva!
Először támasztották alá laboratóriumi eredmények, hogy a madárinfluenza nagy fertőzőképességű, komoly halálozási arányt mutató H5N1 vírustörzse mutálódhat az emberi szervezetben olyan új vírustörzset létrehozva, amely gyorsan terjedhet emberek között. A mutáns egy indonéz családdal végzett, kutatók szerint azonban nem került ki a külvilágba.
Vágólapra másolva!

A madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1 vírusának kialakult egy mutánsa, miközben a kórokozó egy indonéz család egyik tagjának szervezetéből a másikba került - jelentette be pénteken az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A mutáns azonban nem fejlődött nagy fertőzőképességű, emberről emberre terjedő változattá - állította Maria Cheng, az ENSZ egészségügyi szervezetének szóvivője.

Egy szumátrai család nyolc tagja fertőződött meg a H5N1 vírussal a múlt hónapban, heten közülük meghaltak. Az egyik betegben, egy tízéves fiúban enyhén elváltozott a kórokozó, kialakult egy kissé eltérő mutáns. A fiú később megfertőzte apját - olvasható a jelentésben. Bár nem a nyilvánosságnak szánták a jelentést, hírügynökségek mégis hozzájutottak, és közzétették a tartalmát.

Ez az első valószínű esete a kórokozó emberről emberre való átterjedésének - közölte Tim Uyeki epidemiológus, az amerikai járványügyi hivatal munkatársa. Hozzátette azonban, hogy nincs ok pánikra, a vírus az apa halála után maga is elpusztult, és nem jutott a családon kívülre.

Új fejezet kezdődik

A WHO által kimutatott eredmények az egészségügyi szakemberek legpesszimistább jóslatait igazolják. Az évtizedek óta ismert madárinfluenza első, bizonyítottan emberi áldozatait 1997-ben, Hongkongban szedte. A betegség azóta több helyen és kontinensen felütötte a fejét, a fertőzéseket szárnyasok milliói bánták, több helyen a teljes baromfiállományt meg kellett semmisíteni a betegség elharapódzása miatt.

Az eddigi esetek alapján a szakemberek ügy vélték, hogy a madárinfluenza csak állatról terjedhet át emberre, az ember és ember közti fertőződés nehézkes és nem bizonyítható. Ugyanakkor figyelmeztettek, hogy a vírus egy másik, emberek között gyorsan terjedő influenzavírussal találkozva módosulhat, ami világjárványt robbanthat ki. A WHO által feltárt indonéz eset ezeket a félelmeket erősítheti, szélsőséges esetben pedig akár igazolhatja is.

Hasonló volt a történelem eddigi legpusztítóbb, 1918-1919 között az egész világon végigsöprő járványa, a spanyolnátha, amely napjaink kutatásai szerint vélhetően madarakból indult ki. Az 1957-ben fellépő ázsiaiinfluenza-járvány bizonyítottan azt követően tört ki, hogy a madár- és az emberi influenzavírus között - feltehetően egy sertésben - géncsere jött létre. Ugyanez ismétlődött meg az 1968-as hongkongi influenzajárványban, ekkor azonban, az 1957-eshez hasonló vírussal szemben az emberek valamelyest védettséget élveztek már.

Világjárvány kiváltására kizárólag egy olyan emberről emberre terjedő, új altípusú influenzavírus képes, amellyel az emberek többsége még nem találkozott, így azzal szemben részleges védettséggel sem rendelkezik. Ehhez az is szükséges, hogy ez az új vírus képes legyen emberben szaporodni, megbetegedést okozni, továbbá emberről emberre továbbterjedni.

MTI/[origo]