Nincs előremutató javaslat Irán ügyében

Vágólapra másolva!
Újra az iráni atomprogram szerepel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kormányzótanácsa napirendjén. A testület megint az iráni atomprogramról tárgyal, de határozat nem várható az ügyben. A kérdés várhatóan felmerül a G8 júliusi oroszországi tanácskozásain is. Az iszlám köztársaság felújított atomprogramjának ügyében lassan két éve óta folyik a huzavona, ám hiába állt elő a Nyugat újabb és újabb javaslatokkal, a konfliktus alapkérdésében - van-e joga Iránnak uránt dúsítani - ezek sem rugalmasabbak, így lényeges elmozdulás sem történt az ügyben.
Vágólapra másolva!

Iránról tárgyal ismét a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa. A megbeszéléseken ugyanakkor várhatóan semmiféle határozatot nem hoznak az ügyben. A 35 ország képviselőiből álló testület hétfőn kezdte meg Bécsben szokásos nyári ülését (a kormányzótanács évente ötször: márciusban, júniusban, szeptemberben kétszer és decemberben tartja üléseit) - zárt ajtók mögött. Internetes honlapján csak annyi tájékoztatást adott a NAÜ, hogy a csütörtökig tartó tanácskozáson egyebek között az iráni atomprogramról készített főigazgatói jelentést taglalják.

Mohamed el-Baradei főigazgató az ENSZ Biztonsági Tanácsának a felhatalmazása alapján április 28-án elkészített jelentésében állapította meg, hogy Irán nem teljesítette a New York-i testület márciusi felszólítását, és nem függesztette fel urándúsító programját. A főigazgató most újabb jelentést állított össze arról, hogy az április 28. óta eltelt időszakban Teherán folytatta az urándúsítással kapcsolatos tevékenységét, és továbbra sem adott választ a NAÜ-nek atomprogramja nem tisztázott részleteit illető legtöbb kérdésre. Várható, hogy a jelentést a NAÜ az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) is megküldi.

Az urándúsítás felfüggesztését kérik

A BT-re hárul a feladat, hogy döntsön az iráni atomprogrammal kapcsolatos további nemzetközi lépésekről. Ehhez azonban meg kell várni Teherán válaszát azokra a nagyhatalmi javaslatokra, amelyeket a közelmúltban tett a BT 5 állandó tagja és Németország az iráni urándúsítási program felfüggesztésének elérése érdekében.

A nagyhatalmak a gazdasági együttműködés fejlesztését, egyebek között atomenergetikai segítséget kínáltak Iránnak, ha lemond az urándúsításról. Washington pedig még azt is felajánlotta, hogy képviselői is csatlakoznak az Iránnal kezdett tárgyalásokhoz. Kiszivárogott hírek szerint a javaslatcsomagban állítólag ellenlépéseket is kilátásba helyeztek, ha Irán nem mond le a dúsításról, de a szankciók érvényesítése egyelőre bonyolultnak tűnik, mert kétséges, hogy Oroszország és Kína támogatná-e ezeket.

Az osztrák tömegtájékoztatás az utóbbi napokban több olyan állásfoglalást is ismertetett, amelyek szerint Iránnak még körülbelül egy hónapja van arra, hogy válaszoljon a nagyhatalmi ajánlatcsomagra. Legutóbb Wolfgang Schüssel, az EU soros elnöki tisztét betöltő Ausztria kancellárja javasolta, hogy a legfejlettebb országok és Oroszország (G8) vezetőinek júliusi szentpétervári tanácskozásán egyeztessenek arról, mit tegyenek, ha Irán nem mondana le a dúsításról.

Irán kitart a dúsítás mellett

Erre az egyezetésre ugyanakkor feltehetően szükség is lesz majd, mivel Irán - a kormányszóvivő hétfői bejelentése szerint - továbbra sem akar engedni az urándúsításból. "Korábban már ismertettük Irán álláspontját a nukleáris üzemanyag előállításának folyamatáról... birtokába jutottunk ennek a technológiának, ami nyilvánvaló jogunk, és nem vagyunk hajlandók tárgyalni a nukleáris tevékenységhez kötődő nyilvánvaló jogunkról" - közölte Gholam-Hoszein Elham. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország által a dúsítás felfüggesztéséért cserébe felajánlott gazdasági ösztönző-csomagot Teherán eddig elutasította, és várhatóan ezután sem lesz másképp.

Az USA 2002-ben vádolta meg Iránt először azzal, hogy atomfegyver előállítására törekszik. Teherán tavalyelőtt június végén törte fel a pecséteket kísérleti nukleáris létesítményeinek ajtaján és kezdett urándúsításba - hivatalosan békés, energiatermelési célból. Mahmúd Ahmadinedzsad iráni elnök áprilisban jelentette be, hogy sikerült energiatermelő reaktorokban felhasználható minőségű dúsított uránt előállítaniuk. Az iszlám köztársaság eddig következetesen elutasította, hogy bármilyen ajánlat fejében lemondjon az urándúsításról.

MTI/[origo]