Kostunica keményen bírálta Solanát

Építő szellemű kapcsolatok megteremtését várja Montenegró és Szerbia között Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki pénteki belgrádi látogatása alkalmával szokatlanul kemény bírálatokat hallhatott az EU-nak címezve Vojislav Kostunica szerbiai miniszterelnöktől.

Javier Solana most először kereste fel az egyelőre jogilag még fennálló szerbia-montenegrói államközösséget azóta, hogy a kisebbik tagköztársaság május 21-i népszavazáson döntött az önállósodásról. Először Boris Tadic szerb elnökkel tárgyalt, majd arról beszélt: nagyon fontos, hogy a továbbiakban a két tagköztársaság önálló államként építő szellemű kapcsolatokat létesítsen egymással. Solana gratulált Tadicnak, amiért "a népszavazás nehéz napjaiban" felelős magatartást tanúsított.

Boris Tadic már május 23-án, a népszavazás előzetes eredményeinek ismeretében "elfogadta Montenegró népének többségi akaratát", szombaton pedig el is utazott Podgoricába, ahol különleges kapcsolatok megteremtését javasolta. Ezzel szemben Vojislav Kostunica szerbiai kormányfő a végleges eredmények közzététele után sem volt hajlandó gratulálni a montenegrói függetlenségi tábor győzelméhez.

A Kostunica és Solana között lezajlott megbeszélés sem sikeredett olyan szívélyesre, mint a köztársasági elnökkel folytatott eszmecsere. A miniszterelnök a megbeszélés után Solana jelenlétében egy sor kemény bírálatot fogalmazott meg Brüsszel címére. Kifogásolta, hogy az EU megfosztotta a népszavazáson való részvétel jogától a Szerbiában élő montenegrói állampolgárokat, "természetellenes többséget" követelt az érvényességhez, és a szabálytalanságok ellenére elfogadta az eredményt.

"Mivel azonban Európa áldását adta az ilyen szabályokra és kimenetelre, mi is elfogadtuk az eredményt" - mondta Kostunica, aki leszögezte, hogy nincs szükség Brüsszel közvetítésére Belgrád és Podgorica között. Solana ezt tudomásul vette, s megjegyezt: sok energiát fektetett az államközösség fenntartásába, de kiderült, hogy ez lehetetlen.

Ratko Mladic, rajta múlik Szerbia EU tagsága

Kostunica azt is Brüsszel szemére vetette, hogy a montenegrói népszavazás előtt szakította meg a társulási tárgyalásokat az államközösséggel, ami befolyásolhatta a referendum kimenetelét. Méltatlankodott, mert a milosevici uralom megdöntése után hat évvel sem jött létre a partneri viszony az EU és Szerbia között. Megjegyezte, hogy kormányzása idején számos feltételezett háborús bűnös távozott önkénte Hágába, de az EU mégis folytatja a nyomásgyakorlás és a feltételszabás politikáját.

A legkeményebb megjegyzés Kostunica részéről talán az volt, hogy - mint mondta - az EU politikája "semmiben sem különbözik egy olyan ember álláspontjától, aki túszként tart fogva egy egész országot azzal, hogy nem hajlandó a hágai Nezetközi Törvényszék elé állni". Kostunica nyilvánvalóan Ratko Mladic volt boszniai szerb katonai vezetőre utalt. Brüsszel azért szakította meg a társulási tárgyalásokat Belgráddal, mert a szerb hatóságok a kormányfő ígérete ellenére április végéig nem adták ki Hágának a srebrenicai vérengzés és Szarajevó lövetése miatt vád alá helyezett tábornokot.