Föl nem robbant NATO-bombák Szerbia területén

Hét évvel a NATO légi hadjárata után Szerbia területén még mindig 56 olyan helyszín van, ahol a katonai szövetség fel nem robbant bombái találhatók, de a pénzhiány miatt nem tudják hatástalanítani őket - tájékoztatott pénteken a szerbia-montenegrói védelmi minisztérium.

A tárca egyben azt is közölte, hogy nem a minisztérium, a szerbiai kormány hatáskörében működő tűzszerészeti központ feladata a szükséges pénzösszegek és segélyek begyűjtése a NATO-bombák hatástalanításához.

A fel nem robbant NATO-bombák azért kerültek hét évvel a légi hadjárat után ismét a belgrádi sajtó figyelmének középpontjába, mert egy nagykikindai földműves nyilvános felháborodásának adott hangot amiatt, hogy földjén immár hét éve van egy működőképes NATO-bomba, de senki se hajlandó tenni róla. Az illető kérésére az ügyészség hónapokkal ezelőtt tájékoztatta a robbanószerkezetről a védelmi tárcát, de a minisztérium füle botját se mozdította.

1999 júniusában a NATO célpontjai közé került a kikindai laktanya, a kaszárnyára négy rakétát lőttek ki, közülük az egyik az említett férfi földjén csapódott be, de nem robbant fel. Az illető azt sérelmezi, hogy a hatóságok teljesen megfeledkeztek róla, ráadásul a minap a sajtóban megjelent a fel nem robbant bombák térképe, közöttük pedig nem volt megjelölve az ő földterülete. A minisztérium azonban azt állította tájékoztatójában, hogy tud a kikindai bombáról, a sajtóban megjelent térkép pedig nyilvánvalóan nem hiteles. A tárca szerint a kikindaihoz hasonló robbanóerejű szerkezetek hatástalanításához rengeteg pénzre van szükség, ami nem áll a tárca rendelkezésére.

A NATO 1999 tavaszán-nyarán 78 napon át bombázta Jugoszláviát, hogy leállítsa a milosevici karhatalom koszovói erőszakkampányát.