Önállóságot követelnek a koszovói kisebbségek

Vágólapra másolva!
Önálló közigazgatási egységek létrehozását követelték csütörtökön a koszovói kormánytól a tartományban élő nemzetiségek politikai képviselői azokon a területeken, ahol a kisebbségek élnek többségben.
Vágólapra másolva!

A belgrádi média szerint a szerb, a bosnyák, a török, a gorani és az askali kisebbség vezetőit fogadta Pristinában Ljutfi Haziri koszovói miniszterelnök-helyettes, államigazgatási miniszter, hogy a Koszovó jogállásának megállapítását célzó, bécsi tárgyalások soron következő, május 4-én és 5-én tartandó fordulója előtt megismerkedjen az önkormányzati reformmal kapcsolatos álláspontjukkal.

Haziri szerint a kisebbségi vezetők olyan önálló önkormányzattal rendelkező közigazgatási egységek létrehozását követelték, amelyek területén többségben élnek az adott etnikum képviselői. A bosnyákok és a goranik például a vitomiricai, recani, illetve a dragasi járásban akarnának létrehozni különálló helyhatóságokat, az askálik pedig a djakovicai járásban fekvő Rogovo faluban.

A koszovói szerbek mérsékelt szárnyának vezetője, Oliver Ivanovic közölte, hogy nem az új helyhatóságok száma, hanem területük nagysága a fontos. "Nem kalkulálunk számokkal, nem beszélünk arról, hogy hány helyhatóságra lenne szükség, de abban egyetértünk, hogy nagy lélekszámúaknak kell lenniük, egységes területtel, és a szerbek lélekszámaránya ezeken a területeken nem lehet alacsonyabb hetven százaléknál" - mondta Ivanovic.

A bécsi státustárgyalásokon már háromszor találkoztak egymással a belgrádi és pristinai politikusok, illetve szakértők. A megbeszéléseken egyelőre csak a hatalmi szervek decentralizációjáról és az önkormányzati reformról volt szó, de ezt a témakört sem sikerült lezárni. A pristinai fél eddig elzárkózott attól, hogy etnikai vonalak mentén alakuljon át a tartomány önkormányzati rendszere.