"Egyedül Putyin kezében a döntés"

Durva lelki nyomás alatt tartják szibériai börtönében Mihail Hodorkovszkijt - mondta az [origo]-nak az egykor dúsgazdag orosz üzletember ügyvédje, Robert R. Amsterdam, aki óva inti Magyarországot attól, hogy összeboruljon a Vlagyimir Putyin által vezetett Oroszországgal. Az ügyvéd szerint ugyanis Moszkva és Berlin túl szoros szövetségre lépett, márpedig ebből korábban sem származott semmi haszna a kelet-közép-európai országoknak.

Csütörtökön mínusz 20 fokot mértek az oroszországi Csita térségében, de ez még viszonylag enyhének számít. A téli hónapokban ennél keményebb fagyok is szoktak lenni: nem ritka, hogy mínusz 30 Celsius fok alá is süllyed a hőmérséklet a kelet-szibériai - Kína és Mongólia közelében elterülő - szövetségi kerületben. Ebben a térségben, Krasznokamenszk városától hét órányi autóútra található az IK-10-es nevet viselő börtönkolónia.

Az 1967 óta működő, isten háta mögötti telepre vélhetően soha nem figyelt volna fel a világsajtó, ha tavaly ősszel nem szállítják oda az adóelkerülésért és csalásért nyolc év börtönre ítélt Mihail Hodorkovszkijt, a Jukosz olajtársaság egykori vezérét, akit korábban Oroszország leggazdagabb embereként tartottak számon.

"Ez az új Gulag" - jellemezte a börtönt Hodorkovszkij ügyvédje, Robert R. Amsterdam, aki telefonon nyilatkozott az [origo]-nak. Állítja, hogy a fogvatartók mindent megtesznek azért, hogy védencét lelkileg megtörjék. Elmondása szerint nemrég büntetésből magánzárkába rakták, miután el akarta kérni a börtönszabályzatot. Nem mintha annak ismerete sokat segíthetett volna rajta. A telepen működő kesztyűgyárban ugyan elfoglalhatja magát, de Amsterdam elmondása szerint nincs sok értelme az ottani munkának: a kesztyűket ugyanis, amelyeket nappal megvarr, este széttépik, és reggel újra a kezébe adják.

Ráadásul, a jelek szerint a 43 éves Hodorkovszkijnak nincs is túl sok reménye arra, hogy büntetésének letelte előtt kikerüljön a kolóniáról, ahol rajta kívül főleg fiatal, piti bűncselekményekért elítélt személyeket tartanak fogva. Tavaly szeptemberben ugyan a volt üzletember védői az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, Robert R. Amsterdam szavai alapján azonban úgy tűnik, nem bíznak abban, hogy egy strasbourgi határozattal ki tudják hozni védencüket a telepről. "Ez egy politikai ügy, amelyet csak politikai döntéssel lehet megoldani" - mondta az ügyvéd, aki szerint a Hodorkovszkijt elítélő orosz hatóságok nem függetlenek, ezért előttük hiába lobogtatnának bármilyen határozatot. "A döntés egyedül Putyin kezében van" - mondta Amsterdam.

Közkeletű vélekedés, hogy Hodorkovszkij annak köszönheti bukását, hogy keresztezte Vlagyimir Putyin orosz elnök útjait. Az üzletember egyike volt azoknak az úgynevezett oligarcháknak, akik a kilencvenes évek oroszországi privatizációs ügyletei révén gyorsan jutottak hatalmas vagyonhoz. A mérnök végzettségű Hodorkovszkij a nyolcvanas években vágott bele az üzletbe: a kommunista párt ifjúsági mozgalmának szárnyai alatt indította el számítógép-importtal foglalkozó vállalkozását. Az évtized végén, de még mindig a kommunista rendszer idején, létrehozta az ország egyik első kereskedelmi bankját, a Menatepet.

A kilencvenes évek közepén, a magánosítás megindulásával terjeszkedni kezdett: előbb felvásárolta az Apatit nevű, főként műtrágya-gyártással foglalkozó vállalatot, majd 1995-ben tulajdonába került 300 millió dollárnyi vételárért és körülbelül 2 milliárd dollárnyi adósság átvállalásának fejében a Jukosz olajtársaság. A csőd szélén álló céget Hodorkovszikij felfuttatta, korszerűsítette, és fénykorában már több mint 20 milliárd dollárra becsülték értékét.

Az IK-10-es kolónia

Az állami vagyontárgyakat bírálóik szerint potom pénzért felvásárló oligarcháknak ugyanakkor tartaniuk kellett magukat ahhoz az íratlan szabályhoz, amely szerint szabadon növelhetik vagyonukat egészen addig, amíg nem kerülnek szembe a Kremllel. Hodorkovszkij kezdetben - még Borisz Jelcin idején - ennek megfelelően viselkedett, Putyin színrelépése után azonban váltott, és nyílt politizálásba kezdett. Megszerezte a Moszkovszkije Novoszti nevű lap kiadói jogát, felvett oda egy, az aktuális vezetéssel közismerten kritikus oknyomozó újságírót, emellett anyagi támogatást nyújtott több pártnak is. Igaz, ezek között volt - mint arra Amsterdam felhívta az [origo] figyelmét - Putyin pártja is, ez azonban az orosz elnököt a jelek szerint nem hatotta meg.

2003 nyarán letartóztatták Platon Lebegyevet, Hodorkovszkij üzlettársát, a Jukosz egyik fő részvényesét a már említett Apatit nevű cég állítólag törvénytelen felvásárlásáért. Hodorkovszkijra négy hónappal később csaptak le: felfegyverzett biztonsági emberek vették őrizetbe magánrepülőgépén egy szibériai repülőtéren. Az ügyészség adóelkerülés és csalás miatt emelt ellene vádat, és elfogása után kevesebb mint két évvel, kilenc év börtönbüntetésre ítélték. Ezt később, fellebbezése nyomán nyolc évre csökkentették.