Az EU is megsérti az emberi jogokat

Nincs olyan része a világnak, ahol ne érné valamilyen súlyos sérelem az emberi jogokat, derül ki a Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet éves jelentéséből. A HRW szerint a terrorizmusellenes fellépésre való hivatkozás Egyesült Államok által teremtett divatja a világ minden részén a kisebbségek elnyomását, a szabadságjogok korlátozását hozta magával. De ott is megtalálják az emberek kiszipolyozásának módját, ahol nem divat a terrort emlegetni.

2005 ismét bebizonyította, hogy a Bush-kormányzat terrorizmusellenes stratégiájának alapját képező kínzás és rossz bánásmód aláássa az emberi jogok nemzetközi védelmét - állítja 2006-os világjelentésében a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet. A HRW szerint bebizonyosodott, hogy a kínzás nem csak néhány katona gaztette, hanem az amerikai kormányzati hivatalok tudatos választása.

A HRW szerint azonban nemcsak az amerikai politikával van gond. Az USA két legfőbb szövetségese, Nagy-Britannia és Kanada is beáldozza az emberi jogokat a Washingtonnal való együttműködés és saját céljai érdekében. A helyzet hasonló Kínában, Oroszországban és Szaúd-Arábiában is. A HRW szerint a terrorizmus elleni harc megfoghatatlan fogalma lassan már mindenre feljogosítja a kormányokat.

A jelentés szerint az EU is alárendeli az emberi jogokat a terrorizmus elleni harcnak. Az EU a terrorizmusellenes, vitatható szigorításai mellett bevándorlási politikájával okozta a legtöbb kárt az emberi jogoknak, aminek a legszélsőségesebb megnyilvánulása annak a felvetése volt, hogy a nem kívánatos menekülteket valamilyen EU-n kívüli táborban kéne összegyűjteni - állítja a szervezet.

A HRW a terrorizmus elleni harc visszásságain kívül kiemeli még a tavaly májusi andizsáni mészárlászt, a Szudán nyugati részén folytatódó etnikai tisztogatást, a Burmában, az Észak-Koreában, Türkmenisztánban, Tibetben élők jogainak csorbítását, a szaúdi, szíriai, vietnami társadalmi viszonyokat. A jelentés bevezetője szerint azonban ezek csak kiragadott példák, számos más esetet lehetne még említeni.

Arany és gyémánt

"El vagyunk átkozva az aranyunk miatt. Nekünk csak a szenvedés jut" - idéz a HRW egy kongói aranybányászt. A Kongói Demokratikus Köztársaságban a különböző fegyveres csoportok nem csak közvetlenül fenyegetik az emberek életét és szabadságát, hanem a multinacionális cégeken keresztül is - állítja a szervezet. Az ország aranyban gazdag területeinek megszállásával próbálják ugyanis megteremteni a szükséges tőkét harcukhoz a fegyveres csoportok. Az aranybányák birtoklása fölött kibontakozó küzdelmeknek rengeteg civil áldozata van, a korrupció pedig egyre inkább elharapódzik a térségben.

Eritrea a szomszédos Etiópiával fennálló konfliktust használja fel a kormány elnyomó politikájának igazolására. Az országban egypártrendszer van, 13 éve nem tartottak választásokat, és több ezer embert börtönöztek be politikai okból. A rengeteg őrizetbe vétel miatt a börtönök túlzsúfoltak, ezért a nem befolyásos rabokat tömegesen zsúfolják föld alatti cellákba és titkos létesítményekbe. Nem ritka a kínzás sem, a HRW szerint az egyik legkedveltebb módszer az úgynevezett gyémánt, amikor a rabokat hátrakötött kezüknél fogva lógatják fel a fákra.

Abortusz és börtönök

Fotó: MTI

Argentinában a nőknek kell komoly sérelmeket elszenvedniük. A művi terhességmegszakítást választó nőktől ugyanis gyakran megtagadják a beavatkozás elvégzését arra hivatkozva, hogy legalább 35 évesnek és három gyerek anyjának kell lenniük, hogy választhassák az abortuszt. A HRW szerint ez a diszkriminatív gyakorlat vezet oda, hogy sokan még mindig inkább az illegális és veszélyes abortuszt választják a kockázatos vagy nem kívánt terhesség helyett. 2005-ben félmillió illegális terhességmegszakítást végeztek az országban.

Brazíliában halálosztagok likvidálják a potenciális bűnözőnek tartott emberek tucatjait, a rendőrség korrupt és erőszakos - állítja a jelentés. A börtönökben még keményebb a világ, mint az utcán, itt tényleg farkastörvények uralkodnak. Nem jobb a helyzet ráadásul a városi nyomornegyedeken kívül sem. A bennszülötteket erőszakos módszerekkel űzik el földjeikről.

A HRW Kínával szemben több kifogást is megfogalmazott. A tibeti, ujgur, mongol kisebbség elnyomása mellett a politikai rendszer egyoldalúságát, az internet szigorú cenzúrázását, a jogrendszer bizonytalanságát és a független szerveződések, szakszervezetek, újságok üldözését rótták fel Pekingnek. Kifogásolják emellett azt is, hogy az állami AIDS-ellenes politikán kívül minden egyéni kezdeményezést igyekeznek visszaszorítani, az aktivistákat üldözik, letartóztatják.