Ital után szexbotrány a brit liberálisoknál

Néhány héttel azután, hogy a brit Liberális Demokrata Párt vezetője belebukott alkoholizmusába, egyik utódjelöltje vasárnap szexbotrány miatt volt kénytelen távozni pártbeli tisztségéből. A családos, kétgyermekes Mark Oaten egy férfiprostituálttal folytatott viszonyát vasárnap leplezte le egy brit lap.

A nős, két leánygyermeket nevelő Mark Oaten, aki a belügyminiszteri poszt várományosa volt a Libeális Demokraták árnyékkormányában, hat hónapig látogatott rendszeresen egy fiatal férfi prostituáltat, akivel bizarr - időnként több résztvevős - aktusokba bonyolódott - a legnagyobb brit vasárnapi tömeglap, a News of the World igen kínos részleteket sem elhallgató, leleplező riportja szerint.

Oaten volt az egyik jelölt a harmadik legnagyobb brit parlamenti párt elnöki posztjára. Az elnöki szék január elején üresedett meg, miután az előző vezetőt, Charles Kennedyt - aki egyben a párt alsóházi vezére és miniszterelnök-jelöltje is volt - súlyos alkoholizmusa miatt lemondásra kényszerítette a frakció.

Mark Oaten a napokban lépett vissza váratlanul a jelöltségtől - a News of the World szerint ennek oka életvitelének készülő leleplezése volt. A 41 éves politikus a lap beszámolója után árnyékkormánybeli tisztségéről is lemondott, majd nyilvánosan bocsánatot kért családjától és a továbbiakban magánélete tiszteletben tartására kérte a sajtót.

Vasárnapi londoni kommentárok szerint a két egymást követő botrány komoly csapás a liberális demokraták megítélésére, jóllehet a párt az elmúlt időszakban egyre jobb eredményeket ért el. A tavaly májusi parlamenti választásokon jelentősen növelte alsóházi frakciója létszámát - főleg az iraki háború miatt kiábrándult korábbi munkáspárti szavazók átszavazása miatt -, és a nemrég lemondatott Kennedy a párt tavaly őszi éves kongresszusán már nyíltan miniszterelnöki reményeknek adott hangot.

A liberális demokraták körében már az egy évvel korábbi kongresszuson is, az akkori időközi választásokon elért sikerek hatására megfogalmazódott az a cél, hogy belátható időn belül átveszik a konzervatívoktól a "hivatalos ellenzék" címet, amely a második legnagyobb brit parlamenti erőt illeti meg.