Lemondott Mikulás Dzurinda kormánya

Átadta lemondását Ivan Gasparovic államfőnek Mikulás Dzurinda, a szlovák kormány eddigi miniszterelnöke, aki az elmúlt nyolc évben, csaknem két teljes választási ciklusban többféle koalíciós szövetségben, hosszú ideig kisebbségi pozícióban kormányozta az országot.

Az államfő a június 17-i előrehozott választás eredményei nyomán távozni kényszerülő Dzurinda lemondását elfogadta és ezzel megszűnt az eddigi kabinet kormányzati szerepe. A leköszönő kormány tagjai már beültek a nap során megalakult új parlament ellenzéki széksoraiba. A kedden megalakult törvényhozásban a Robert Fico vezette szociáldemokrata Smernek az erőteljes nemzetközi visszatetszést kiváltó Ján Slota vezette ultranacionalista Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) és a hasonló besorolású Vladimír Meciar vezette Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (LS-HZDS) együtt nyolcvanöt mandátuma van, a három párt alkotta ellenzéknek pedig hatvanöt.

A Dzurinda-kabinet távozásával megszűnt az 1998. óta kormányzati pozícióval bíró Magyar Koalíció Pártjának (MKP) végrehajtó hatalmi pozíciója is. Az MKP a négyéves megbízatással induló százötven tagú parlamentben húsz képviselővel folytatja politikai tevékenységét, melynek elsődleges küldetése a félmilliós lélekszámú szlovákiai magyar nemzeti közösség érdekeinek képviselete.

Az MKP politikai, törvényhozó és jogvédő szerepe a várakozások szerint a jövőben igen csak megnehezül, mert a magyarellenesség a legerősebb kormánypárt, a Fico vezette Smertől sem idegen, az pedig tudvalevő, hogy két koalíciós partnere a kilencvenes évek második felében, közösen kormányozva milyen súlyos károkat tett a szlovákiai magyarok jogbiztonságában, elsősorban a nemzetiségi oktatás és a nyelvhasználati jogok területén. Jóllehet, Rober Fico a nemzetiségi jogokat illetően a status quo megtartását ígéri, elemzők szerint - koalíciós partnereinek nacionalista indulatai miatt - ezt aligha tudja majd szavatolni.

Kormányzati tényezőként az MKP a kisebbségi jogok helyreállítása és jóvátétele vonatkozásában igen sokat tudott tenni. Legnagyobb eredménye az volt, hogy több mint nyolcvan év után sikerült létrehozni az első önálló szlovákiai magyar felsőoktatási intézményt, a révkomáromi székhelyű Selye János Egyetemet.

Mikulás Dzurinda kormányzása során felszámolta az ország Meciar-éra alatt kialakult nemzetközi elszigeteltségét, visszaállította az ország tekintélyét, s ennek során Szlovákia az Európai Unió és a NATO tagja lett. A Dzurinda-kormány kemény gazdasági megszorításokkal járó reformjai nyomán az ország az unió új tagjainak élvonalába küzdötte fel magát. Elemzők szerint a populistának minősített és háttér nélküli népjóléti intézkedéseket ígérő Robert Fico most osztogatásba kezd, minek következtében a reformok megtorpannak, a gazdaság visszaesik és várható, hogy az ország a tervezett időben, 2009-ben mégsem tud csatlakozni az euróövezethez.

A kormány leköszönő sajtótájékoztatója mindössze két percig tartott. Dzurinda rövid beszédében azt mondta: a kormányváltás békeidőben, az ország stabil és gyors gazdasági növekedésének közepette, korábban soha meg nem ért stabilitás körülményei között megy végbe. "Az országot tiszta lélekkel, jobb állapotban adjuk az új kormány kezébe, mint amilyenben annak idején átvettük."