XVI. Benedek először mondott misét muzulmán földön

Muzulmán földön először mondott misét XVI. Benedek szerdán, törökországi látogatása második napján, a kereszténység egyik legszentebb helyén, az Égei-tenger partjától mintegy 10 kilométerre lévő Efeszosz ókori görög városban, amely Pál apostol tevékenységének köszönhetően vált keresztény központtá.

XVI. Benedek annak a háznak a közelében mondta el a szabadtéri misét, amely a keresztények hite szerint János apostol háza volt, s amelyben Szűz Mária, Jézus anyja "földi életének utolsó éveit" töltötte. Mária feltételezett lakhelyét nagy tisztelet övezi a keresztények és a muzulmánok körében egyaránt, jóllehet a teológusok még nem mondták ki az utolsó szót arról, hogy a Boldogságos Szűzanya Jeruzsálemben szenderült-e el, vagy Efeszoszban. A roppant szigorú biztonsági intézkedések közepette megtartott szabadtéri misén csak mintegy 250 meghívott katolikus hívő vehetett részt.

Szentbeszédének nagy részét a béke témájának szentelte az egyházfő. Nem elég, hogy az egyház békét hirdet, egyúttal a béke eszközévé is kell válnia - mondta egyebek között. "Krisztus azért jött el közénk, hogy a népek közti békességet hirdesse" - mondta. A pápa imádkozott "azért a földért, amelyet mi szentnek nevezünk", és amely keresztények, zsidók és muzulmánok számára egyként fontos. Megerősítette, hogy fontosnak tartja a keresztények és a muzulmánok párbeszédét.

XVI. Benedek megemlékezett egy római katolikus papról, akit egy muzulmán fanatikus februárban megölt a törökországi Trabzonban. (A tizenéves tettes az európai lapokban Mohamed prófétáról megjelent gúnyrajzok miatt érzett felháborodásában ölte meg Andrea Santoro olasz származású tiszteletest.)

Az egyházfő nagy szeretettel szólt a túlnyomórészt muzulmán Törökországban élő 28 ezer fős katolikus közösséghez. Mint mondta, a biztató szavakon kívül "az egész egyház szeretetét" hozta el ennek a "kicsiny nyájnak", amelynek - mint mondta - "nap mint nap sok kihívással és nehézséggel kell megküzdenie".

A pápa ugyanakkor idézte egyik elődje, XXIII. János pápa elismerő szavait, amelyeket a török népről mondott. (Angelo Roncalli, a későbbi XXIII. János a Vatikán diplomatája volt Törökországban az 1940-es években.)

Az egyházfő látogatásának első napja politikai-diplomáciai találkozókkal telt, a második viszont a hitéleté volt. Rögtön a mise után már Isztambulba utazott, ahol találkozik I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkával, az ortodox keresztények szellemi vezetőjével, aki tiszteletbeli elsőbbséget élvez a vele azonos méltóságban lévő ortodox pátriárkák között.

Az ortodoxok azt várják a pápai látogatástól, hogy Ankara ennek hatására jobban tiszteletben tartja majd a keresztény kisebbség jogait. Összesen mintegy 100 ezer keresztény él az országban, közülük csupán néhány ezer ortodox, de az ökumenikus pátriárkának a világon 120-180 millió hívő előtt van erkölcsi tekintélye. Törökország nem ismeri el a konstantinápolyi pátriárka ökumenikus státusát, vagyis hogy az ortodoxián belül "első az egyenlők közt".

XVI. Benedek pápa és Ali Bardakoglu, a török kormány vallásügyi hivatalának vezetője

XVI. Benedek az előző napon, kedden kezdte meg törökországi útját, amely nemzetközi látogatásai sorában az ötödik. A török sajtó általában kedvezően értékelte szerdán a katolikus egyházfő látogatásának első napját. A Cumhüriyet Pápai meglepetés címmel azt méltatta, hogy a katolikus egyházfő támogatásáról biztosította Törökországnak az Európai Unióba törekvését. (A meglepetés szó arra utalt, hogy a jelenlegi egyházfő a pápai trónra lépése előtt, bíborosként még Törökország EU-tagfelvétele ellen foglalt állást.) A Milliyet és a Hürriyet azt emelte ki és értékelte kedvezően, hogy a pápa a keresztények és a muzulmánok közötti párbeszédet szorgalmazta.

XVI. Benedek pápa szerdán este Isztambulban találkozott I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkával, az ortodox keresztények szellemi vezetőjével, aki tiszteletbeli elsőbbséget élvez a vele azonos méltóságban lévő ortodox pátriárkák között. Megfigyelők szerint e találkozó a törökországi pápalátogatás egyik csúcspontjának tekinthető. A katolikus egyházfő a katolikusok és az ortodoxok "teljes egységét" szorgalmazta az ortodox keresztények szellemi vezetőjével folytatott beszélgetésében. "Ezer esztendővel az egyházszakadás (szkizma) után végre az egyházak közötti megbékélés útjára kell lépni" - hangsúlyozta.