Pekinget és Moszkvát próbálják megnyerni Irán ellen

Vágólapra másolva!
Kínát és Oroszországot győzködi több nyugat-európai ország és az USA, hogy támogassák az atomlétesítményeit újra megnyitó Irán elmarasztalását az ENSZ-ben. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország mellett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is veszélyesnek látja az újraindított iráni atomprogramot, kínai és orosz támogatás nélkül azonban csak üzengethetnek Teheránnak, a kezük meg van kötve.
Vágólapra másolva!

A kínai és orosz küldötteket győzködték hétfőn Londonban arról, hogy az eddiginél keményebb külpolitikát folytassanak az atomprogramját újraindító Iránnal szemben. Az amerikai, brit, francia és német tárgyalók célja, hogy Kína és Oroszország segítségével az ENSZ Biztonsági Tanácsában is erélyesebben léphessenek fel Iránnal szemben - írja a BBC.

Bár az iráni kormány állítása szerint nem fegyverkezésre, hanem a megnövekedett energiaigények kielégítésére indítja újra sokat bírált atomprogramját, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szerint nem garantálható, hogy Irán békés célokra használná az atomenergiát. A helyzetet bonyolítja, hogy Irán korábban a NAÜ-ből való kilépéssel fenyegetőzött.

A BBC szerint Oroszország annak ellenére is könnyen meggyőzhető Irán elmarasztalása ügyében, hogy jelentős érdekeltségekkel rendelkezik az iráni atombizniszben. Ennél keményebb diónak tűnik Kína, amely jelentős mennyiségű energiaforrást vásárol Teherántól, és így stratégiai szövetségesének számít. Korábban Kína Szudán elmarasztalására is nemmel szavazott az ENSZ-ben, hiszen az afrikai ország is fontos partnere Pekingnek az energiakereskedelemben.

Irán ügye szóba került Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői moszkvai találkozóján is. Az orosz elnök az iráni üggyel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy nem szabad sem túl elhamarkodott, sem hibás lépéseket tenni. A két fél további egyeztetésekről állapodott meg. Putyin azonban kijelentette: elképzelhető még, hogy tárgyalásos úton is rendezni lehet a nézeteltéréseket Iránnal, mert Teherán egyelőre még fontolgatja azt a moszkvai ajánlatot, hogy Oroszország által dúsított uránt használjanak fel kutatásaikhoz. Putyin szerint ez megnehezíteni az iráni atomprogram fegyverkezési céloknak való alárendelését.

Irán azzal fenyegetőzik, hogy egy esetleges ENSZ-szankcióra olajtermelése visszafogásával válaszol majd (Irán jelenleg a negyedik legnagyobb olajtermelő a világon), ami jelentősen növelheti az árakat. Az iráni atomprogram ügye múlt héten került ismét az érdeklődés középpontjába, amikor Iránban leverték a pecsétet három nukleáris létesítményről. Hétfőn pedig kétszáztizenöt millió dollárnak megfelelő összeget irányzott elő Irán további két új atomerőműnek, az ország második és harmadik ilyen létesítményének felépítésére.