Amerikát kritizálják az el nem kötelezettek

Különbség van terrorizmus és az önrendelkezés jogáért folytatott harc között - áll abban a zárónyilatkozatban, amit az el nem kötelezett országok mozgalma adott ki havannai csúcstalálkozója végén, szombaton. A konferencia résztvevői hangsúlyozták, hogy a demokrácia tartalmát egyetlen ország sem határozhatja meg az egész világra kötelező formában.

Zárónyilatkozat kiadásával véget ért helyi idő szerint szombat éjszaka az el nem kötelezett országok mozgalmának havannai csúcsértekezlete, amely nagyobb súlyt követelt a fejlődő országoknak a nemzetközi rendszerben. Az 1961-ben alakított mozgalmat azok az országok hozták létre, akik harmadik utat kerestek a szembenálló két világhatalom között, a jelenlegi 118 tagállam között ott találjuk Iránt, Pakisztánt, Észak-Koreát, a Dél-Afrikai Köztársaságot, Kubát és Kínát is. Közülük többen most az Egyesült Államok külpolitikájának kritikusaként és az országok önrendelkezésének szószólójaként léptek fel.

A Kubai konferencián összegyűlt 56 állam- és kormányfő találkozójának 92 oldalas zárónyilatkozatában elítélték Izrael Libanon elleni támadását, és támogatták Irán jogát a nukleáris energia békés célú felhasználásához. Az el nem kötelezett országok elítélték a terrorizmust, de különbséget tettek a terroristák és a külföldi megszállás ellen vagy az önrendelkezés jogáért harcoló mozgalmak között.

A mozgalom támogatásáról biztosították Irak és Afganisztán jelenlegi kormányát, a demokráciát pedig egyetemes értéknek ismerték el. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a demokrácia tartalmát egyetlen ország sem határozhatja meg az egész világra kötelezően érvényes formában. A konferencián sok ország követelte az ENSZ Biztonsági Tanácsának megreformálását, ezen belül az öt állandó tag vétójogának megszüntetését vagy korlátozását.

Az értekezletet több résztvevő vitás kérdések megoldására is kihasználta: az indiai és a pakisztáni elnök megállapodott a béketárgyalások újrafelvételében, a bolíviai elnök pedig az energiaellátásuk miatt aggódó brazilokat próbálta megnyugtatni. Többen is megerősítették korábbi álláspontjukat olyan kérdésekben, amelyek az Egyesült Államokkal állítják szembe őket: Észak-Korea védelmébe vette saját atomfegyverprogramját, Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök pedig ragaszkodott országa atomenergiához való jogához.

A konferencián nem vett részt a műtétje után felépülőben lévő Fidel Castro kubai elnök, akit távollétében, közfelkiáltással a mozgalom soros elnökévé választottak. Kérdéses azonban, hogy a 80 éves politikusnak lesz-e elég energiája a mozgalom lendületbe hozására. Az el nem kötelezettek a csoport hatékonyságának növelése érdekében egyébként elhatározták, hogy állandó titkárságot hoznak létre New Yorkban, az ENSZ székhelyén. A következő csúcstalálkozót 2009-ben, Egyiptomban rendezik.