Iráni-orosz megállapodás az urándúsításról

Vágólapra másolva!
Miközben az Egyesült Államok sürgeti, hogy a polgári és katonai célokra is alkalmas technológiák Iránnak való eladását minden ország szigorúan tiltsa, Oroszország elvi megállapodásra jutott a közös urándúsításról a közel-keleti országgal.
Vágólapra másolva!

Elvi megállapodásra jutott Oroszországgal a közös urándúsításról Irán, de a részleteket még most dolgozzák ki - jelentette be szombaton Ali Asgar Szoltanieh nagykövet, Teherán képviselője a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségben (NAÜ). Az Oroszországban tartózkodó diplomata, Ali Asgar Szoltanieh bejelentését az iráni állami rádió közölte. A nagykövet elmondta azt is, hogy Irán a következő hónapban versenytárgyalást ír ki két újabb nukleáris erőmű építésére, ráadásként a jelenleg orosz segítséggel épülőhöz.

Közben Iránt sújtó fegyvereladási embargót szorgalmaz az Egyesült Államok. Az amerikai diplomácia szerint Oroszországnak le kell állítania minden fegyverszállítási ügyletét Iránnal, a többi országnak pedig meg kell tiltania a polgári és katonai célokra is alkalmas technológiák eladását. Nicholas Burns, az amerikai külügyminisztérium politikai ügyekért felelős államtitkára szerint az Egyesült Államok nem akar hónapokig arra várni, hogy a Biztonsági Tanácsban diplomáciai megoldást találjanak az iráni atomprogram vitájában. A nemzetközi közösség tagjainak külön-külön is és az ENSZ Biztonsági Tanácsában együtt is nyomást kell gyakorolni Iránra.

Burns államtitkár sajtótájékoztatóján hangot adott Washington azon elvárásának, hogy Moszkva mondja le Tor típusú harcászati rakétáinak tervezett iráni eladását. A rakéták az orosz és az iráni fél szerint védelmi célokra szolgálnak. (Washington nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy akár katonai eszközökkel, iráni célpontokra mért légi csapásokkal akadályozza meg, hogy a teheráni kormány atomfegyvert fejlesszen ki.)

Az öt állandó BT-tag (Oroszország, Kína, Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország), valamint Németország külpolitikai vezetői sikertelen megbeszélések után május 2-án Párizsban újabb tanácskozást tart arról, hogy milyen diplomáciai lépéseket tegyenek Irán ellen. Oroszország ellenzi, hogy a BT szankciókat rendeljen el Irán ellen, és nem hajlandó kiszállni a busheri atomerőmű építéséből sem, amely egymilliárd dolláros üzletet jelent a számára.