Ultimátumot adtak a diákok a kormánynak

Több százezer ember vonult az utcára szombaton este Fanciaország-szerte az első munkaszerződésről szóló törvény ellen tiltakozva. A szervezők szerint háromszor annyian tiltakoztak, mint amennyit a hatóságok becsültek. Párizsban az egészet szinte buliként felfogó tüntetők téglákkal fadarabokkal és krumpival dobálták meg a rendőröket, akik profi módon oszlatták fel a randalírozókat  - mondta el az [origo]-nak Földes Anita újságíró, aki az első vonalból kísérte figyelemmel a tüntetést. A demonstrálók közül több mint 170 személyt őrizetbe vett a rendőrség szombaton késő este. Néhány órával ezután, vasárnap hajnalban a szakszervezetek és a diákok képviselői ultimátumot adtak a kormánynak.

Párizsban este tíz körül a Sorbonne egyetem környékén nyugalom volt, de a rendőrök nagy készültséggel várták a tiltakozókat, akikkel korábban heves összetűzésekbe bonyolódtak - mondta el az [origo]-nak Földes Anita, Párizsban élő magyar újságíró. A tüntetők szombat este nagy tömegben gyülekeztek a francia fővárosban.

Miközben a kormányt és az államot becsmérlő szavakat kántáltak - például "Fasiszta köztársaság" -, a tiltakozók minden kezükbe kerülő tárggyal igyekeztek megdobálni a rendőröket, kirakatokat törtek be, boltokat vertek szét és pár autót is feborítottak. Földes Anita szerint a hatóságok a tüntetők előre bejelentett útvonalai mentén előre leszerelték a kukákat - a városban alig lehetett szemetest találni -, de ez nem akadályozta meg a felvonulókat abban, hogy téglával, üveggel, fadarabokkal hajigálják meg a rohamrendőröket, akik könnygázgránátokkal válaszoltak, és csatárláncba fejlődve módszeresen szorították odébb a tömeget.

Az összecsapások ellenére a fiatalok inkább úgy tűnt, jó bulinak fogják fel az egészet - mondta az [origo]-nak Földes Anita, aki szerint egyfajta nagy társasjátéknak tűnt az egész, amelybe még az is belefért, hogy egy bezárt bolt elől zsászámra lopják el a a kintfelejtett krumlit, hogy azzal hajigálják meg a rendőröket. A rohamrendőrök ugyanakkor profi módon szorították ki és oszlatták szét a tömeget, a tiltakozók pedig, amint szétszóródtak, visszafogottabban is kezdtek viselkedni - mondta Földes Anita. Az újságíró szerint a rendőrök igen visszafogottak voltak, köszönhetően a komoly médiajelenlétnek, ugyanakkor előforult, hogy a tüntetők újságírókat is megkergettek.

Messze voltak "68-tól

Szombaton több százezer ember vonult fel Franciaország-szerte az első munkaszerződésről szóló törvény (CPE) ellen tiltakozva. A szervező szakszervezetek szerint összesen másfélmilliónyian lehettek a tiltakozók, míg a rendőrség félmillió demonstrálóról beszélt. Csak Párizsban háromszázezren vonultak fel a szervezők számítása, míg 80 ezren a belügyminisztérium becslése szerint. A résztvevők között az egyetemistákon és a munkavállalókon kívül középiskolások is voltak.

Forrás: EPA

A Reuters jelentése szerint ugyanakkor hiába emlegetik sokan az 1968-as diáklázadásokat, az akkori események messze esnek a mostaniaktól, és nem elsősorban a tüntetések hevességéről van itt szó. Az 52 éves tanár, Francois Harve szerint a mostani tüntetők kissé konzervatívabbnak tűnnek, mint a "68-asok. "De nekem nem jelent problémát, hogy 'szociális reakciósnak' tartanak. Csak azt szeretném, ha fennmaradna az a szociális haladás, amit elértünk" - idázte a Reuters a férfit, aki "Életfogytig tartó munkahelyi bizonytalanság? Kösz nem!" feliratú tábla alatt vonult.

A '68-as mozgalom hatalomellenes volt. A vietnami háború, ellen és a társadalmi változások mellett álltunk ki. Ma a mozgalmat a munkanélküliség és a bizonytalanság táplálja - mondta a férfi.

A tiltakozásokat az első munkaszerződésről szóló törvény (CPE) váltotta ki, amely a kormány szándékai szerint a jelentős - a 18-25 éves korosztályban 20 százalékos - fiatalkori munkanélküliségen hivatott javítani. A 26 éven aluliakra vonatkozó szabályozás gyakorlatilag az eddig általánosan három hónapos próbaidőt tolja ki két évre, ennek időtartama alatt a munkáltató bármikor, indoklás nélkül felmondhat a munkavállalónak.

A kormányzat azzal érvel a törvény mellett, hogy nagyobb rugalmasságot biztosít a munkaadóknak, akik így bátrabban mernek több fiatalt alkalmazni, mert nem kell attól tartaniuk, hogy később nehéz lesz tőlük megszabadulni. Az áprilisban életbe lépő törvényt amúgy pont egy másik tiltakozássorozat, a tavaly őszi külvárosi zavargások miatt vezetik be - legalábbis ezzel érvel a kormányzat -, hogy javítsanak az egyes városrészekben 50 százalékot is elérő munkanélküliségi rátán. A szabályozás ellenzői azonban attól tartanak, hogy a törvény miatt romlanak majd az általános munkafeltételek, és a nagyobb munkáltatók könnyen visszaélhetnek vele. A pályakezdőknek így csak még nehezebb lesz tartós munkahelyet találniuk, az idősebbek pedig attól tartanak, idővel felfelé is kiterjesztik a korhatárt.

170 letartóztatott, majd ultimátum a kormánynak

Csaknem százhetven tüntetőt vett őrizetbe a francia rendőrség szombaton késő este. Néhány órával ezt követően az ország legnagyobb szakszervezetei és diákszervezetei ultimátumot intéztek a francia kormányhoz vasárnap hajnalban.

Az egyik legnagyobb szakszervezet, a CFTC elnöke, René Valadon közölte: negyvennyolc órát adnak a kormánynak, illetve Jacques Chirac köztársasági elnöknek arra, hogy visszavonják a vitatott törvényt, amely a kormány elképzelése szerint a munkaerőpiac reformját célozza. A szakszervezeti vezető egyértelmű ultimátumról beszélt, s kilátásba helyezte, hogy követelésük elutasítása esetén egynapos általános sztrájkra kerülhet sor.

René Valadon hangoztatta azt is, hogy a szociális feszültségért a kormánynak kell viselnie a felelősséget. Az ultimátum azon a találkozón fogalmazódott meg, amelyet a szakszervezeti és a diákvezetők szombaton éjjel tartottak.