Egymillió tüntetőt várnak a franciák szombatra

Már csütörtökön is több százezren vonultak utcára a munkahelyi próbaidőt két évre felemelő törvény ellen Franciaországban. A múlt héten elfogadott szabályozás ellen napok óta tiltakoznak a jövőjüket féltő diákok. A helyenként erőszakba forduló demonstrációkat látva sokan már az 1968-as diáklázadást emlegetik. Szombatra ráadásul egymillió embert ígérnek az utcákra a szervezők.

Sokan az 1968-as diáklázadásokat emlegetik a napokban a párizsi Sorbonne egyetem és környékén, illetve Franciaország több nagyvárosában kitört tiltakozások kapcsán. A rendőrség szerint Párizsban körülbelül 30 ezren, országszerte 250 ezren vonultak az utcákra csütörtökön. A szervezők azonban ennél jóval nagyobb számokról beszélnek: Párizsban 120 ezer, országszerte 500 ezer tiltakozót említettek, akik egy új munkaügyi szabályozás ellen vonultak az utcákra.

A megmozdulások java része békés volt, de a fővárosban több csoport is randalírozni kezdett, többek között felgyújtottak egy újságosbódét, egy könyvesboltot, néhány autót, szétvertek egy kávézót, és összecsaptak a kivezényelt rendőrökkel, akiket kövekkel és más tárgyakkal dobáltak meg, és lenácizták őket. A rendőrök gumilövedékekkel és könnygázzal válaszoltak. Az estig tartó randalírozások során körülbelül 300 embert vettek őrizetbe a hatóságok.

Két év próbaidő

Az először a hétvégén kitört dühöt a múlt héten elfogadott, az első munkaszerződésről szóló törvény (CPE) váltotta ki, amely a kormány szándékai szerint a jelentős - a 18-25 éves korosztályban 20 százalékos - fiatalkori munkanélküliségen hivatott javítani. A 26 éven aluliakra vonatkozó szabályozás gyakorlatilag az eddig általánosan három hónapos próbaidőt tolja ki két évre, ennek időtartama alatt a munkáltató bármikor, indoklás nélkül felmondhat a munkavállalónak.

A kormányzat azzal érvel a törvény mellett, hogy nagyobb rugalmasságot biztosít a munkaadóknak, akik így bátrabban mernek több fiatalt alkalmazni, mert nem kell attól tartaniuk, hogy később nehéz lesz tőlük megszabadulni. Az áprilisban életbe lépő törvényt amúgy pont egy másik tiltakozássorozat, a tavaly őszi külvárosi zavargások miatt vezetik be - legalábbis ezzel érvel a kormányzat -, hogy javítsanak az egyes városrészekben 50 százalékot is elérő munkanélküliségi rátán. A szabályozás ellenzői azonban attól tartanak, hogy a törvény miatt romlanak majd az általános munkafeltételek, és a nagyobb munkáltatók könnyen visszaélhetnek vele. A pályakezdőknek így csak még nehezebb lesz tartós munkahelyet találniuk.

Felmelegített javaslat

Ez azonban csak az egyik olvasata az eseményeknek - mondta az [origo]-nak a francia közvélekedést jellemezve Derdák András, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója. Derdák szerint ugyanis hiába állítja a kormányzat, hogy a külvárosi zavargások által felszínre hozott problémákra válaszul hozták az intézkedést, az valójában egy régebbi elvetett javaslat felmelegítése, ami ráadásul a nagyfoglalkoztatók érdekei szolgálják.

A szakszervezetek azért álltak a diákok mellé, mert attól tartanak, ha rajtuk sikerült átverni a törvényt, akkor azt később kiterjeszthetik az idősebbekre is. A törvény ugyanakkor az elkövetkező generációkra is hátrányosan hathat, ezért már a középiskolások is szervezkednek, hogy csatlakoznak a tiltakozókhoz. És nem csak az elhelyezkedésről van itt szó, aki ugyanis próbaidőn van, az nem vehet fel hitelt, így csak később tud például lakást vásárolni - mondja Derdák András.

A másik olvasata az ügynek a jövőre esedékes elnökválasztást megelőző belpolitikai harc Dominique de Villepin kormányfő és Nicolas Sarkozy belügyminiszter között. Ha Villepin visszalép, az neki politikai veszteség, ha viszont a jelenleginél is jobban eszkalálódnak az események, akkor Sarkozy jöhet elő, mint aki rendet tesz - mondta. Az 1968-as párhuzammal kapcsolatban azt mondta a Párizsban lakó Derdák András, hogy érdemes megvárni a hétvégét. A sajtójelentések szerint a szervezők országszerte egymillió tiltakozóra számítanak a szombatra országszerte szervezett tüntetéseken.