Állítólag Brezsnyev akarta meggyilkoltatni II. János Pált

Vágólapra másolva!
A szovjet vezetés, személy szerint Leonyid Brezsnyev pártfőtitkár adott utasítást II. János Pál pápa megölésére - állítja az olasz parlament hidegháborús titkokat vizsgáló bizottsága. A pápát 1981 májusában lőtte meg Mehmet Ali Agca. A török bérgyilkost az olasz bizottság szerint a szovjet katonai elhárítás bérelte fel bolgár ügynökök közreműködésével, és a nyomokat a keletnémet Stasi tüntette el. Moszkva és Szófia egyaránt tagad.
Vágólapra másolva!

Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár rendelte meg II. János Pál pápa meggyilkolását - állítja egy olasz parlamenti bizottság. A hidegháborús titkok feltárására létrehozott testület szerint Brezsnyev a KGB helyett a külföldi akciókban tapasztaltabb katonai hírszerzést, a GRU-t utasította a lengyel származású katolikus egyházfő meggyilkolására, annak kelet-európai kommunizmus elleni fellépése miatt.

"A bizottság úgy gondolja minden kétséget kizáróan, hogy a Karol Wojtyla pápa eltávolítására irányuló kezdeményezés a szovjet vezetéstől eredt, s ezt a döntést a GRU-hoz továbbították" - mondta Paolo Guzzanti, a bizottság elnöke.

A bizottság szerint az 1981. május 13-án elkövetett gyilkossági kísérlethez - amelyben II. János Pál életveszélyesen megsebesült - keletnémet és bolgár titkos ügynökök segítségét vette igénybe a szovjet katonai hírszerzés. A bolgárok feladata az volt, hogy ködbe burkolják a kitervelőket, míg a keletnémet Stasira hárult a nyomok összekuszálása a média szándékos félrevezetésével.

Fényképes bizonyíték

A jelentés megerősíti a bolgár kapcsolatról szóló feltevést. 1986-ban ugyanis perbe fogták Szergej Antonovot, a Balkan Air bolgár légitársaság akkori római képviselőjét, akit azzal vádoltak, hogy Ali Agca tettestársa volt. A férfi fénykép tanúsága szerint a merénylet idején a Szent Péter téren volt. A bíróság azonban bizonyítékok hiányában felmentette. Ügyvédje, Giuseppe Consolo szerint Antonovot összetévesztették valakivel. A nyomozás során előkerült a fotón szereplő személy, egy magyar származású amerikai turista, így a képet a tárgyaláson nem is használták fel bizonyítékként.

A vizsgálóbizottság elnöke, Guzzanti viszont azt állítja, hogy a fényképet azért ejtették, mert az akkori technológiával nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy valóban Antonov látható-e rajta. A bolgár férfiról készült más képekkel nemrég elvégzett számítógépes összehasonlítások szerinte "százszázalékos megfelelést" mutattak. "Nem hisszük, hogy Antonov perét újra lehetne indítani. Csupán tisztába szeretnénk tenni a dolgot" - mondta Guzzanti. A jelentés tervezetét még jóvá kell hagynia az olasz parlamenti vizsgálóbizottságnak, amely e célból március 7-én ül össze.

Tagad Moszkva és Szófia

"A szovjet különleges szolgálatoknak a pápa elleni merényletben való bármiféle részvételéről szóló információk teljesen képtelenek, és semmi közük a valósághoz" - közölte csütörtök este Borisz Labusszov, az orosz külföldi hírszerzés szóvivője.

Bulgária szintén kétségbe vonta, hogy köze lett volna merényletkísérlethez. "Bulgária számára az ügy lezárult a per 1986 márciusában született ítéletével, illetve a pápa 2002-ben tett nyilatkozatával" - mondta Dimitar Zancsev bolgár külügyminisztériumi szóvivő. II. János Pál 2002 májusában azt mondta, hogy nem hisz "semmilyen bolgár nyomban".

A merénylet elkövetéséért Mehmet Ali Agcát életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, amiből 19 évet töltött le egy római börtönben, 2000-ben Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnök kegyelmet adott neki. Jelenleg egy török fogházban raboskodik más bűntettek elkövetéséért.