Az USA-tól függetlenedne az EU a Galileóval

Szerdán két napos technikai csúszást követően fellőtték a Galileo műholdas navigációs rendszer első műholdját. 2010-ben üzemképes állapotban a harminc műholdból és a hozzá tartozó földi állomásokból álló Galileo földi, légi és vízi objektumok és élőlények helymeghatározását teszi lehetővé - tíz centiméteres pontossággal.

Az európai közlekedéspolitikáról szóló Fehér Könyvben az Európai Bizottság célul tűzte ki, hogy 2010-re független európai műholdas helymeghatározó rendszert épít ki, amely versenytársa lehet az orosz Glonasz-nak és az amerikai GPS-nek.

A GPS jelenleg piacvezető, de katonai okokból előfordul, hogy a jeleit kódolják, ezért a szolgáltatás nem megbízható és a pontosságán is lehetne javítani. A Galileo előnye, hogy kifejezetten polgári felhasználásra tervezték, így működését katonai szempontok kevésbé befolyásolják. Szünetmentességet és megbízható szolgáltatást ígér, amit egyes üzleti alkalmazások érdekében szerződésben is garantálna.

A Galileo ugyanazon a technológián alapszik, mint a GPS: földi, légi és vízi helymeghatározásra, valamint idő- és sebességmérésre alkalmas. A műholdak és a földi sugárzó állomások elhelyezése miatt azonban tervezők még pontosabb helymeghatározással számolnak, mint amit a GPS jelenleg tud. (Igaz, a teljes üzembeállás 2011-12-es időpontjára már az amerikai rendszer is fejlettebb lesz.)

A Galileo és a GPS ugyanakkor ki is egészítené egymást: ugyanazzal a vevőkészülékkel lehetne majd fogadni a két rendszer jeleit, ami gyakorlatilag folyamatos adatbiztonságot eredményez. A GPS-nek köszönhetően jónéhány felhasználási terület már ismert, de igazából még csak a jéghegy csúcsát látni abból, hogy mennyi mindenre vehető igénybe, és egy adott szektoron belül hányféleképpen alkalmazhatják még.

Korlátlan lehetőségek

A szakértők szerint a műholdas navigáció legalább akkora változásokat hozhat az emberek életében, mint a személyi számítógép húsz, vagy az internet tíz évvel ezelőtt. Közlekedésben, vagyonvédelemben és logisztikában a GPS-nek már ma is nagy szerepe van. Egyes gépkocsimodellekben szériafelszerelés a navigációs rendszer, a speditőrcégek kamionjaik mozgását GPS-szel felügyelik és autólopás ellen is bevált eszköz a műholdas helymeghatározás. De várhatóan használni fogják balesetek és közlekedési dugók elkerülésére, a menetidők csökkentésére - mihelyt a szolgáltatás pontosabbá válik.

Emellett egyre inkább igénybe veszik majd az e-kereskedelemben és az elektronikus banki szolgáltatásoknál a személyazonosság igazolásánál, a mezőgazdaság területén az állattartásban és a halászatban, vagy a környezetvédelemben az éghajlat- és légkörkutatásban. Az üzleti és tudományos alkalmazások mellett államigazgatási, szociális és szabadidős célokat is szolgál: segítséget jelenthet a határforgalom figyelésében, mentőakciók megszervezésében, vakok, értelmi sérültek közlekedésében vagy vitorlások, természetjárók tájékozódásában és a többi.

Főleg német pénzből

A Galileo-program közös európai cél: a finanszírozásában az uniós országok együttesen vesznek részt az Európai Beruházási Bank-kal (EBRD) közösen. A programot az Európai Bizottság és az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) jegyzi. A költségeket 1999 februárjában, amikor a Bizottság határozott a Galileoról, 2,2-2,95 milliárd euróra becsülték.

Amellett, hogy a kiépítés várhatóan 2010 után fejeződik csak be, a büdzsé is felkúszott 3,8 milliárd euróra. A beruházásban magáncégek is részt vállalnak, a legnagyobb állami befektető Németország 500 millió euróval.

A projekt finanszírozása, illetve a műholdas rendszer hasznosításából származó bevételek megosztása miatt a Galileóról csak hosszas egyeztetés után sikerült megállapodnia az uniós közlekedési minisztereknek. Németország (a német állam és a társfinanszírozó bajor szövetségi tartomány) elérte, hogy a hozzájárulása arányában kapjon üzletrészt a Galileo üzemeltető cégében.

A tulajdonosok közé került a Tele-Op nevű német konzorcium (tagjai: Deutsche Telekom és a Német Űrhajózási Központ), így a német részesedés 25%-ra nőtt a projektcégben. A megállapodásról szóló szerződést január 19-én Berlinben írják alá: a programot München mellől, Rómából felügyelik, az üzemeltető társaságot pedig Toulouse-ból irányítják.

Európai érdekek

Noha a Galileo-t hivatalosan békés, polgári célokra építik ki, korszakos jelentőségű lehet az európai védelmi- és külpolitika szempontjából. Háborús, illetve katasztrófahelyzetekben stratégiai fontosságú, hogy a kontinens önállóan is rendelkezzen műholdas navigációs rendszerrel, melyet saját maga működtet és a szolgáltatásért nem kell fizetnie a piacvezető Egyesült Államoknak.

Katonai szakértők szerint a Galileo az orosz és nyugat-európai katonai együttműködésben is mérföldkővé válhat, hiszen a Glonasz európai segítséggel a Galileo szatellitrendszer részévé fejleszthető. Mivel az utóbbi biztosan nem tetszene az USA-nak, Európa - azaz a NATO európai szárnya - megosztott ebben a kérdésben. A katonai alkalmazásról ezért egyelőre nem is született döntés - első lépésként az önálló információszerzés valósul meg.

A piaci verseny miatt a projekt egyébként nem tűrt volna halasztást: az USA 2011-re a GPS-hálózat megerősítését tervezi.

Bogár Zsolt