Kevés a víz, mégis mérgezik

Több millió ember vízellátását sodorta veszélybe az egyik kínai folyót elárasztó benzol. Bár a hasonló szennyezések nem gyakoriak, 2-3 évente léket kap egy tanker vagy megmérgeződik egy nagyobb folyó vize. Az egyre komolyabb vízhiány ellenére kevés olyan ország van, amely gazdaságosan bánik a vízzel. A folyókba ömlő szennyező anyagok mennyisége millió tonnákban mérhető, de rengeteg vizet pancsolunk el a fürdőszobákban is. Számos ország már ma is csak a tengervíz sótalanításával tudja fedezni vízigényét. A források szűkösségét a fegyveres konfliktusokban is kiméletlenül kihasználják.

Több száz embert kellett kitelepíteni Kínában a Szungari (Songhua) mellől a folyóba ömlött közel 100 tonna vegyi anyag miatt - írja a China Daily című kínai lap. A főleg falusi lakosság kitelepítésének oka, hogy a vizet 80 kilométer hosszan elborító benzolszennyezés kipárolgása is mérgező lehet, vérszegénységet, illetve máj- és veseelégtelenséget okozhat.

A térség legnagyobb városában, a 3,8 milliós Harbinban kedd óta nem üzemel a vízszolgáltatás, amit legkorábban vasárnap indíthatnak be újra. A szennyezést a folyótól pár száz méterre működő, a legnagyobb kínai energiavállalat kezében lévő vegyi üzemben november 13-án történt robbanás okozta. Az illetékesek a robbanást követően csak légszennyezést jelentettek, a vízen úszó, az egészségügyi határértéknél 108-szor mérgezőbb benzolfoltról nem tettek említést és a vállalat vezetői is tagadták felelősségüket.

Csáki Roland, a Greenpeace munkatársa szerint a szennyezés miatt a halak és a folyóban élő alacsonyabb rendű életformák (kétéltűek, rovarok) tömeges pusztulására lehet számítani. A nitrobenzol már literenként néhény mikorgrammos mennyiségben is halálos a halakra nézve. Várhatóan hosszú időre meg kell tiltani a halászatot a folyón. Hosszabb távú hatás a rákos megbetegedések számának növekedése, a nehezen lebomló vegyi anyag ugyanis bejut a talajvízbe, a növényzetbe, és felhalmozódik az állatok és az emberek szervezetében.

Bár ilyen nagy koncentrációjú szennyezés ritkán történik, a Világbank adatai szerint a kínai vállalatok egyébként is drasztikus mértékben szennyezik az ország vizeit. A 2001-es adatok szerint a világ legnépesebb országában naponta 6 ezer tonna vízszennyező anyagot bocsátanak ki a különböző gyárak. A második legnagyobb szennyező az USA 2000 tonnával, a harmadik India 1500-zal.

Az elmúlt évtized egyik legsúlyosabb, vízszennyezéssel összefüggő környezeti katasztrófája a 2000. januári tiszai ciánszennyezés volt. Az Aurul cég romániai bányájánál lévő ülepítő medence falának átszakadása miatt, 100 ezer köbméter víz szennyeződött cianiddal és különböző nehézfémekkel. A román lapok szerint ez volt a legsúlyosabb környezeti katasztrófa Csernobil óta. A felmérések azt mutatják, hogy a szennyezés 4 milliárd forintos kárt okozott, 12 halfaj teljesen kipusztult.

Olajszennyezések

A legsúlyosabb katasztrófák azonban, az elmúlt években, kivétel nélkül a tengereken történtek. Rengeteg olaj került a vízbe akkor is, amikor az Exxon Valdez amerikai tankhajó 1989-ben, Alaszkánál zátonyra futott. A 300 méteres tankerből 260 ezer hordónyi olaj ömlött a tengerbe. Az olaj 1800 kilométer hosszan öntötte el az alaszkai partokat. Több mint 250 ezer tengeri madár és több százezer hal pusztult el a szennyezés következtében.

Az Exxon Valdez balesete óta a legsúlyosabb szennyezés Spanyolország partjainál történt, amikor léket kapott a bahamai zászlók alatt hajózó Prestige, 2002-ben. 5 ezer tonna gázolaj ömlött a tengerbe. Az elmerült és 4 ezer méterrel a tenger szintje alatt fekvő tankerből még mindig szivárog az olaj. Több tízezer madár pusztult el a katasztrófában, a tenger felszínét 1 milliárd euróból tisztították meg.