Bushnak kellenének titkos börtönök

A CIA azt kéri az amerikai igazságügyi minisztériumtól, hogy indítson vizsgálatot, miként szivároghatott  ki az állítólagos kelet-európai titkos börtönökről szóló információ. A CIA kérése tovább erősítheti annak gyanúját, hogy mégis léteznek ezek a börtönök a térségben. Magyarország és a környező országok vezető politikusai a botrányt kirobbantó Washington Post múlt heti cikkét zsigerből cáfolták, ami három dolgot jelenthet. Nincsenek amerikai titkosszolgálati börtönök a térségben. Nem akarják bevallani. A politikusoknak nem is szóltak, hogy vannak.

A CIA kezdeményezésének hátterében egy republikánus szenátorok és Dick Cheney alelnök között lezajlott találkozó áll, melyen nem sokkal a Washington Post cikkének megjelenése előtt szó esett ilyen telepek létezéséről. A találkozón részt vevő egyik szenátor, Trent Loft szerint a lapban megjelentek egy az egyben megegyeznek azzal a tájékoztatással, amit az alelnöktől kaptak. "Minden szó, ami ott elhangzott, eljutott a laphoz" - idézte Loftot a CNN. Ezek alapján most azt feltételezik, hogy az egyik képviselő adhatta a fülest a Washington Post újságírójának. Az információkat kiszivárogtató politikus ellen várhatóan etikai vizsgálat indul.

Ezzel párhuzamosan a demokraták a kormánytól független vizsgálatot szorgalmaznak, mely az amerikai fogságban lévő foglyok életkörülményeit és a velük való bánásmódot venné górcső alá. Az ügyben lépett az Európa Tanács is. A testület egy svájci politikust, Dick Martyt bízta meg azzal, hogy derítse ki, valóban léteznek-e titkos amerikai börtönök Európában. A vizsgálatok eredményét várhatóan már november 25-én a tanács bukaresti rendkívüli ülése elé terjesztik Az Európa Tanács idén áprilisban már kiadott egy határozatot, amelyben felszólította mind a 46 tagját, győződjön meg arról, hogy a területén nem folyik "titkos fogva tartással kapcsolatos tevékenység".

Előzmények

A Washington Post közben változatlanul fenntartja múlt héten közzétett értesülését, hogy titkos CIA-börtönök működnek a világ nyolc államában: Afganisztánban, Thaiföldön, Jordániában, Marokkóban és több közelebbről nem megnevezett közép- és kelet-európai országban. A cikk szerint a táborokban mintegy száz terroristát, köztük harminc vezető al-Kaida-tagot rejtenek a világ elől. A lap szerint a telepek a külvilágtól elzártan, részben a föld alatt húzódnak, és csak a CIA emberei juthatnak be.

A Bush-kormányzat egyelőre nem volt hajlandó kommentálni a lap állításait. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter kedden elhárította a témával kapcsolatos kérdéseket. Csak annyit mondott, hogy az Egyesült Államok "másfajta háborúban" áll, és kötelessége megvédenie magát. A BBC washingtoni tudósítója szerint azzal, hogy a kormányzat nem hajlandó nyilatkozni az ügyben, csak tovább erősödnek a találgatások.

A Washington Postban megjelent írás alátámasztani látszik azt a 2001. szeptember 11-e utáni feltételezett gyakorlatot, hogy az amerikai védelmi szolgálatok idegen országokban létesített börtönökben dolgozzák meg azokat a terroristagyanús személyeket, akiknek a kihallgatása során indokolt a külső kényszer alkalmazása. Az amerikai kormány a vádak ellenére folyamatosan tagadta, hogy így járnának el.

Noha a volt szovjet befolyási övezetben mindenütt tagadták, hogy a területükön ilyen táborok működnének, a Human Rights Watch (HRW) wahingtoni igazgatója a cikk megjelenését követően Lengyelországot és Romániát név szerint is említette. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a sajtónak elmondta, hogy titkos börtön létesítésére nem kapott felkérést az USA-tól, "de ha kapott volna, akkor is elutasította volna a legtermészetesebb módon".

A hírekben az úgynevezett fekete telepekkel párhuzamosan szó esett olyan rendszeresnek tűnő repülőjáratokról is, melyek a feltételezések szerint fegyencek - köztük az al-Kaida terrorszervezet elfogott tagjai - szállítására szolgáltak. A dán közlekedési minisztérium az egyik járat paramétereit közzétette. A Devon Holding & Leasing cég tulajdonában lévő Gulfstream típusú kisgép az október 3-i útja során brit szigeteki, olasz, spanyol, ciprusi, svéd, dán és német városok érintésével landolt Budapesten is. A magyar kormány a gép tranzitját elismerte ugyan, de az út céljáról nem adott ki tájékoztatást