Titkos európai börtönökben őrizhetnek terroristákat

Kelet-Európában létesített fegyenctelepen, valamint a világ más térségeiben is őrzi a CIA a fogságába került legfontosabb al-Kaida-terroristák egy részét - írta a The Washington Post című napilap szerdán megjelent cikkében, jól értesült amerikai és külföldi hivatalos személyiségekre hivatkozva. Tóth András, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár szerint hazánk nem kapott felkérést ilyen börtönök lértehozására.

Még a szovjet időkben Kelet-Európában létesített fegyenctelepen, valamint a világ más térségeiben is őrzi és hallgatja ki titokban az amerikai Központi Hírszerzési Ügynökség (CIA) a fogságába került legfontosabb al-Kaida-terroristák egy részét. Ezeknek a fegyintézeteknek a kiépítését négy éve nyolc országban kezdték meg. A fegyintézetek hálózata kiterjed Thaiföldre, Afganisztánra, a Kuba területébe ékelődött guantánamói amerikai haditengerészeti támaszpontra és néhány kelet-európai demokratikus államra - jelentette a The Washington Post. A lap szerint a globális titkos börtönhálózat a terrorizmus elleni CIA-küzdelem egyik központi eleme. Működésének hatékonysága függ a külföldi titkosszolgálatok tevékenységétől is.

A létesítmények létezését és elhelyezkedésüket a Fehér Ház, a CIA, az igazságügyi minisztérium dokumentumai "fekete telepek" elnevezéssel tartják nyilván. Ezek az anyagok csak egy szűk kör számára, így az elnök, az amerikai illetékesek, illetve a befogadó országok illetékes szervei élén állók számára hozzáférhetőek - írta a The Washington Post.

A rabokat teljesen elzárták a külvilágtól, nem illetik meg őket a foglyokra vonatkozó jogok, és kizárólag csak a CIA ügynökei látogathatják, illetve beszélhetnek velük - írta a lap, amely megjegyezte: Washington azért üzemelteti ezt a titkos börtönhálózatot, mert az amerikai törvények értelmében az Egyesült Államok területén tilos ilyen körülmények között tartani az őrizeteseket.

A The Washington Post szerint azok a kelet-európai országok sem ismeretesek, amelyeket bevontak a programba. A lapnak nyilatkozók ezt azzal indokolták, hogy ezeknek az államoknak a felfedése visszavetné a terrorizmus elleni küzdelmet, a szóban forgó országokat pedig súlyos terroristaveszélynek tenné ki.

A "fekete telepek" világméretű kiépítésének a gondolata a Washington és New York ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások után fogant meg. Magyarország. Oroszország, Bulgária, Csehország, Szlovákia, és Thaiföld is szinte azonnal cáfolta, hogy a területén ilyen titkos börtön lenne.

Magyarországot sohasem kereste meg az Egyesült Államok, hogy otthont adjon "titkos börtönöknek" - mondta Tóth András, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár.

Moszkvában a sajtónak nyilatkozva e börtönök kapcsán a Szövetségi Biztonsági Szolgálat szóvivője azt hangoztatta: "Biztosak lehetnek benne, hogy nem Oroszországban van." A bolgár külügyminisztérium szóvivője is leszögezte: "Nálunk egyáltalán nincs ilyen létesítmény, Bulgáriában nincsenek titokban fogva tartott külföldiek." A thaiföldi kormány szóvivője "alaptalannak" minősítette "az állításokat, amelyek híján vannak a tényeknek".

Prágában elismerték, hogy kérést kaptak amerikai részről: fogadjanak be olyan foglyokat, akiket a terrorizmus elleni küzdelemben fogtak el és Guantánamóban őriznek. Olyan foglyokról lett volna szó, akikről kiderült, hogy nem álltak kapcsolatban az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel. "Az amerikaiak azt kérték, hogy menedékjogi eljárás keretében fogadjunk be néhányat" - mondta a cseh belügyminiszter, hozzátéve, hogy olyan emberekről van szó, akik hazatérve veszélybe kerülnének. Szerinte állítólag egy kínai tartományból származnak.

A szlovák hírügynökség kérdésére válaszolva az értesülést cáfoló szlovák titkosszolgálati szóvivő, Vladimír Simko kijelentette: "nincs semmi ilyen információnk, és számunkra is újdonság a hír, korábban soha, most is csak nyilvános forrásokból értesültünk arról, hogy Szlovákiában holmi titkos börtönök lennének".

Amerikai illetékesek nem voltak hajlandóak megjegyzést fűzni a lapjelentéshez. A Fehér Ház szóvivője, Scott McClellan kijelentette, hogy ő nem foglalkozik a hírszerzés folyamatban lévő ügyeivel. Leszögezte ugyanakkor, hogy "az elnök legfontosabb felelőssége az amerikai nép védelme". A CIA szóvivője egyszerűen közölte, hogy "nincs kommentár".

Sean McCormack amerikai külügyminisztériumi szóvivő annyit fűzött a lapjelentéshez, hogy "a genfi konvenciókat aláíró Egyesült Államoknak a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után eszközöket kellett keresnie arra, hogy a nemzetközi szabályokat olyan személyek csoportjára alkalmazza, akik nem tisztelnek semmilyen szabályt".