Milosevic védelmében tanúskodott Seselj

Milosevic háborús bűnökkel vádolt volt jugoszláv államfő mellett szólalt fel Vojislav Seselj tanúkihallgatáson a hágai törvényszék előtt. Az ultranacionalista szerb politikus tagadta, hogy Milosevic valamilyen bűnös vállalkozásban részt vett volna, szerinte az akkori jugoszláv vezetés Koszovóban békés megoldásra törekedett. Seseljt, aki maga is a hágai törvényszék börtönében ül vádlottként, Milosevic kérte, hogy tanúskodjon perében.

Seselj volt csetnik vajda

Milosevic - akinek a koszovói, boszniai és horvátországi konfliktusokban játszott szerepéért összesen több mint 60, emberiesség elleni és háborús bűnökre vonatkozó vádpontban, köztük népirtás vádja ellen kell védekeznie - maga kérte a tanúk padjára a Szerb Radikális Párt (SRS) vezetőjét, akivel a kilencvenes években számos politikai csatát vívott meg közös vagy ellentétes oldalon. Jelenleg egyébként Seselj is Hágában, a törvényszék börtönében ül, mert ellene is vádat emeltek hasonló bűnök elkövetésének gyanújával.

A volt jugoszláv államfő elleni eljárás sokak szerint a II. világháború utáni legnagyobb, háborús bűnökkel foglalkozó per, és az első, amelyben volt államfő állt nemzetközi bíróság elé. A 64. életévét szombaton betöltő Milosevic tagadja az ellene szóló vádakat, amelyekért büntetése életfogytiglani börtön is lehet. A volt politikus maga látja el védelmét a törvényszéki eljárásban, és vitatja az ENSZ-testület illetékességét és törvényességét is. Szerinte valójában a nemzetközi közösség tettei segítették leginkább elő az egykoron általa vezetett, volt balkáni állam szétesését.

Milosevic

Seselj ezúttal teljes egészében Milosevic mellett állt ki. Tagadta, hogy a volt elnök valamiféle Koszovó elleni bűnös vállalkozásban vett volna részt 1998-1999 során (amikor a koszovói albánokat olyan sérelmek érték, hogy a NATO-nak fegyveresen kellett beavatkoznia védelmükben). Seselj az időszak egyik felelős kormánytagjaként azt hangoztatta, hogy az akkori vezetés békés megoldásra törekedett Koszovóban.

A vád szerint azonban Milosevic más szerb vezetőkkel együtt arra tett kísérletet, hogy a jókora etnikai többségben lévő albánok százezreit űzze ki a Szerbia déli részében fekvő tartományból.

Seselj egyetértett Milosevicnek azzal az álláspontjával is, hogy a fegyveres konfliktust a nyugati államok robbantották ki, és szerinte céljuk az volt, hogy fegyveres csapatokat állomásoztassanak Jugoszlávia területén. A radikális politikus szerint még a Szerbiában tevékenykedő humanitárius szervezetek sem voltak függetlenek, hanem egyebek mellett kémkedtek is. Ismét kiállt Seselj a szomszédos köztársaságokban élő szerbeket is tömörítő "nagy Szerbia" megalakításának elmélete mellett - ennek szándékával Milosevicet is gyanúsítják.

Milosevic 2002 februárjában kezdődött - életfogytiglani börtönnel fenyegető - pere idén már egészen bizonyosan nem fejeződik be. Az eljárást a vádlott egészségi állapota miatt korábban több mint tucatszor szakították meg.