Harmadik országba szállítják a kirgiz hatóságok azt a több mint négyszáz üzbég állampolgárt, akik még májusban menekültek az országba Üzbegisztánból. A menekülteket annak ellenére nem toloncolják haza, hogy az üzbég kormány hivatalosan is követelte visszaszállításukat Kirgíziától.
Üzbegisztán szerint a menekültek között 231 terrorista van, akik hazájukban körözés alatt állnak. Az ENSZ és emberjogi szervezetek azonban élesen tiltakoztak a kiadatás ellen. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) július 1-jén nemzetközi védelmet kért a Kirgizisztánban tartózkodó üzbég menekültek számára.
Kérdéses ugyanakkor, hogy a kirgiz kormány hova küldi a menekülteket. Míg Azinbek Beknazarov kirgiz főügyész azt állítja, hogy Románia lesz az úti céljuk, a km.ru orosz internetes hírportál a kirgizisztáni migrációs szolgálattól úgy értesült, hogy több európai országokba, köztük valószínűleg Magyarországra szállítják a menekülteket repülőgéppel - jelentette az MTI. Egy névtelenül nyilatkozó kirgiz illetékes ugyanakkor a skandináv országokat, Ausztráliát, Kanadát és Németországot említette, ahova kisebb csoportokban vinnék őket, két-három napon belül.
Zafar Khakimov, a kirgiz elvándorlási hivatal vezetője szerint olyan országokba viszik a menekülteket, ahol szívesen fogadják be őket, amíg más országok menedékjogot nem adnak nekik. Ott-tartózkodásuk alatt a menekültek a UNHCR közvetlen védelme alatt álnak majd. A magyar Külügyminisztérium és a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala nem tud arról, hogy Magyarországra szállítanának üzbég menekülteket.
Az összesen több mint négyszáz üzbég menekültből körülbelül 150-en jelenleg a kirgiz főváros, Biskek repülőterén vannak. Ők arra várnak, hogy csatlakozzanak hozzájuk társaik, akiket a következő két napban szállítanak oda az ország déli részéből. Szállításukról az UNHCR gondoskodik.
A menekültek még májusban lépték át a határt, az andizsáni vérengzés idején. A kirgiz-üzbég határ közelében lévő településen május 13-án fojtottak vérbe a hatóságok egy tüntetést. Szemtanúk és emberjogi aktivisták állítása szerint a katonaság fegyverrel számolt le a békés tüntetőkkel, megölve körülbelül 500-1000 embert, köztük nőket és gyerekeket. Az üzbég hatóságok ugyanakkor azt állítják, hogy csak 187-en vesztették életüket az összetűzésekben, és az erőszakos cselekményekért szélsőséges iszlám fegyveresek a felelősek.
A kirgiz hatóságok jelenleg 29 üzbég állampolgárt tartanak őrizetben különböző bűncselekmények gyanújával. Sorsukról - a hatóságok közlése szerint - hamarosan döntenek. Kurmanbek Bakijev új kirgiz elnök nemrégiben már közölte, hogy ezek közül 12 személyt kiadhatnak Üzbegisztánnak, mivel ők Kirgíziában is követtek el bűntetteket.
MTI/[origo]