A hatalom vonzása - államfők állam nélkül

2005.07.22. 11:13

Akit egyszer a hatalom szele megcsapott, nehezen mond le róla. Sokan még azután is ragaszkodnak hozzá, hogy - jogosan vagy jogtalanul - elűzték őket miniszteri, elnöki székükből, királyi trónjukról, országukból. Az [origo] megkísérelte összegyűjteni a még élő és posztjukra - ha csak jelképesen is - igényt tartó királyság nélküli királyokat, ország nélküli diktátorokat, elnököket.

Az összeállítás ötletét az adta, hogy a közelmúltban ünnepelte 70. születésnapját a dalai láma. A tibeti buddhizmus legfontosabb, egyben Tibet legfőbb politikai vezetője szinte az elűzött uralkodók jelképének is tekinthető, ha eltekintünk attól a ténytől, hogy a felsorolásban szereplő száműzött uralkodókat többnyire nem látják szívesen hazájukban. Természetesen csak kutatásunk logikája miatt szerepel a Nobel-békedíjas dalai láma egy összeállításban hozzá méltatlan véreskezű diktátorokkal. Az ország nélkül maradt, de visszatérni szándékozó vagy csak címükhöz makacsul ragaszkodó királyokat, diktátorokat, elűzött elnököket kerestük.

Az idén 70 éves tibeti buddhista vallási vezető sorrendben a 14. dalai láma. A Lámo Dondrup néven 1935-ben született kisfiút hároméves kora körül választották a haldokló 13. dalai láma utódjául, akinek látomása alapján találták meg a fiú házát. Állítólag az új dalai lámát keresők akkor győződtek meg róla, hogy valóban ő az elhunyt reinkarnációja, amikor annak kegytárgyait és játékait megmutatták neki, mire a kisfiú közölte, hogy "Enyém, enyém!".

A dalai láma a tibeti buddhizmus legbefolyásosabb szellemi, emellett Tibet államfőjeként az ország legfontosabb politikai vezetője is, jóllehet csak rövid ideig gyakorolhatta hatalmát. Kína ugyanis 1950-ben elfoglalta a himalájai államot. A Tibetben rövidítve csak Tenzin Gyatsónak hívott dalai láma eleinte kényszerűségből együttműködött Kínával, ám 1959-ben, a tibeti felkelés után Indiába menekült. Ott más tibeti menekültekkel együtt száműzött kormányt alapított, és saját kis települést hozott létre Daramszalában, melyet gyakran hívnak Tibet fővárosa után kis Lhászának. Van száműzött tibeti parlament is, amelynek tagjait a menekült tibetiek választják maguk között.

Ő volt az első dalai láma, aki nyugatra utazott, hogy támogatást szerezzen Tibet ügyéhez, emellett segítette a buddhizmus nyugati térnyerését is. Sikerrel lobbizott az ENSZ-nél is Tibet érdekében, jóllehet az 1959, 1961 és 1965-ös, a tibetiek önrendelkezési és emberi jogainak biztosítását követelő határozatoknak Kína nem tett eleget. 1989-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki. Többször próbált meg visszatérni Tibetbe, legutóbb idei születésnapja alkalmából. Sokan tartanak attól, hogy ha a dalai láma száműzetésben hal meg, felkelés törhet ki Tibetben.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK