A német államfő feloszlatta a Bundestagot

2005.07.21. 20:53

Horst Köhler német államfő csütörtökön feloszlatta a képviselőházat, azaz a Szövetségi Gyűlést (Bundestag) és szeptember 18-ára idő előtti országos parlamenti választást hirdetett meg. A német alkotmány (alaptörvény) értelmében a feloszlatást követő hatvan napon belül meg kell rendezni az országos választást. A német kancellár üdvözölte a döntést.

Franz Müntefering, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke és a Gerhard Schröder kancellár (SPD) május 22-én vetette fel az idő előtti választás gondolatát. Schröder július elsején bizalmi szavazást kért a parlamentben, amelyet szándékának megfelelően, kormánypárti képviselők segítségét is igénybe véve, elvesztett.

Schröder illojalitást feltételezve arra hivatkozik, hogy már nem biztos a kormánypárti frakciók folyamatos parlamenti támogatásában, s a sorozatban elvesztett tartományi választások után országos szinten új felhatalmazást kér a választóktól szociális megszorításokat tartalmazó reformpolitikájának folytatásához. Schröder a német jóléti államot kívánja olcsóbbá tenni, s Németország versenyképességét erősíteni.

A Német Szövetségi Köztársaság történetében harmadszor kerülne sor idő előtti országos választásra. Az előző két alkalommal Willy Brandt szociáldemokrata és Helmut Kohl kereszténydemokrata kancellár szintén a bizalmi kérdés felvetésének eszközével kényszerítette ki az előre hozott voksolást.

Köhlernek a rendelkezésére álló 21 nap alatt elsősorban azt kellett vizsgálnia, hogy valóban fennáll-e a kormányzásképtelenség esete, amit sokan - köztük alkotmányjogászok és parlamenti képviselők is - vitatnak. Érvként hozzák fel, hogy a Bundestagban valóban csak kis többséget élvező kormánytábor még a bizalmi szavazást megelőző napon is képes volt mintegy 40 törvényjavaslatot elfogadtatni.

Csütörtöki indoklásában azonban Köhler teljes egészében magáévá tette Schröder érvelését, egyebek között megjegyezve, hogy az ország jelenlegi nehéz helyzetében a kormánynak "megbízható és cselekvőképes" Bundestag-többségre van szüksége. Köhler nem ismer olyan helyzetértékelést, amelyet egyértelműen a kancellári elemzés elé lehetne helyezni. A kancellár közvetlenül a Köhler-beszéd után méltatta az államfő döntését, s bejelentette: az előre hozott választáson is indulni kíván.

Választási ügyben valószínűleg az alkotmánybíróság mondja ki a végső szót, mivel kisebb pártok mellett két parlamenti képviselő - Jelena Hoffmann (SPD) és Werner Schulz (Szövetség'90/Zöldek) - is jelezte: panasszal élnek az alkotmánybíróságon, amennyiben Köhler a feloszlatás mellett dönt. Szerintük Schröder nem járt el becsületesen, a kormánytábor többséggel rendelkezik a Bundestagban, az ország nincs politikai szükséghelyzetben, amely indokolná a parlamenti alsóház feloszlatását és idő előtti választás kiírását.

A pártok azonban eddig is az idő előtti választást szorgalmazták, álláspontjuk a csütörtök esti nyilatkozatokban is tükröződött, s már meg is kezdték a választási kampányt. A választók többsége is szeretne már az idén az urnák elé járulni.

A közvélemény-kutatási kimutatásokban az ellenzéki konzervatív pártok (CDU/CSU) némi visszaesés ellenére is magabiztosan vezetnek a szociáldemokraták előtt, nagyjából 44:27 arányban. Minden adatsorban a szociáldemokratáktól balra álló választási szövetség foglalja el a harmadik helyet 9-11 százalékkal, egyes kimutatások szerint Németország keleti részében jelenleg ez a legkomolyabb erő. A szövetség a Választási Alternatívaként emlegetett nyugati pártkezdeményből és a keletnémet szocialisták pártjából (PDS) jött létre, ez utóbbi a szövetség kedvéért nevet is változtatott: most Baloldali Pártnak hívják.

A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) hét százalékot szerezne, ha most tartanák a választást, a kormányon lévő környezetvédők pedig nyolcat.

KAPCSOLÓDÓ CIKK