Bebörtönözték a The New York Times újságíróját

Azonnali hatállyal elrendelte Judith Millernek, a The New York Times munkatársának az elzárását a washingtoni kerületi bíró szerdán, mivel az újságírónő továbbra sem volt hajlandó felfedni bizalmas forrását annak a vádesküdtszéknek, amely egy fedésben dolgozó CIA-ügynök nevének a törvénytelen kiszivárogtatása ügyében vizsgálódik. A Time hírmagazin munkatársa viszont közölte, hogy eddigi álláspontjával szemben mégis hajlandó tanúvallomást tenni, így elkerülte a börtönt.

Judith Miller a bírónak kijelentette, hogy nem akar börtönbe menni, de nem adhatja ki forrását. "Ha nem lehet megbízni az újságírók diszkréciójában, akkor nem tudják ellátni feladatukat, és akkor a sajtó sem lehet szabad" - hangsúlyozta. Millernek négy hónapot kell börtönben töltenie.

Matthew Cooper, a Time magazin munkatársa, akire ugyancsak börtön várt, a szerdai tárgyaláson bejelentette, hogy mégis eleget tesz a bíróság utasításnak és hajlandó tanúvallomást tenni, mivel forrása nem sokkal azelőtt egyértelműen és minden kényszer nélkül feloldotta őt a neki adott titoktartási ígéret alól.

A Time már korábban átadta a vádesküdtszéknek munkatársa jegyzeteit és e-mailjeit a kérdéses időpontban, 2003 júliusában folytatott beszélgetéseiről, de a hírmagazin reményeire rácáfolva a bíró ezzel nem elégedett meg, hanem szerdán továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy Cooper tanúvallomást tegyen. Együttműködési hajlandóságának a kinyilvánításával elkerülte a börtönt.

A szóban forgó ügynök, Valerie Plame a tömegpusztító fegyverek szakértőjeként dolgozott a Központi Hírszerző Ügynökségnél(CIA). Férje, Joseph Wilson exnagykövet 2003 júliusában a The New York Times hasábjain megcáfolta, hogy Szaddám Huszein volt iraki elnök uránércet akart beszerezni az afrikai Nigerben atomfegyver-programjához, amit George Bush amerikai elnök állított a háború előtt egy beszédében a bagdadi rezsim elleni katonai fellépés igazolására. Wilson a CIA megbízásából 2002-ben maga derítette ki Nigerben, ahol egykor nagykövetként szolgált, hogy semmi sem igaz az egészből.

Judith Miller és Matthew Cooper 2003 júliusában, külön-külön olyan kormányzati forrásokkal beszélt, akik elmondták nekik, hogy Joseph Wilson felesége CIA-ügynök. Valerie Plame nevét azonban nem ők, hanem egy harmadik újságíró, Robert Novak hozta nyilvánosságra. A publicista megírta, hogy a volt diplomata Wilsont a felesége, a CIA-ügynök Valerie Plame javasolta a nigeri útra.

Judith Miller nem használta fel az értesülést, Matthew Cooper pedig csak azután említette meg Plame nevét, hogy az Novak tollából már napvilágra került. Joseph Wilson a kiszivárogtatást elleni irányuló megtorlásnak minősítette.

Amerikában bűncselekménynek minősül fedett CIA-ügynök személyazonosságának a nyilvánosságra hozatala. A kiszivárogtatónak a titokzatos kormányzati forrás minősül. A két újságírónak azt rótták fel, hogy elhallgatják forrásuk, a lehetséges kiszivárogtató nevét. Tavaly októberben Thomas Hogan washingtoni bíró már 18 hónap börtönre ítélte őket a bíróság megsértése címén. Az ítéletet a szövetségi legfelsőbb bíróság 1972 évi döntésére alapozta, amely szerint az alkotmánynak a sajtószabadságot biztosító kiegészítése nem mentesíti az újságírót a tanúvallomás kötelezettsége alól, ha bűncselekmény kiderítéséről van szó.

Miller és Cooper fellebbezett, és azóta kimerített minden jogi lehetőséget. Az ügy ismét Hogan bíró elé került, aki szerdán börtönbe küldte Judith Millert. Úgy döntött, hogy a 18 hónapból csak négyet kell letöltenie, mivel addigra jár le a vádesküdtszék megbízatása. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az elzárás addig még szóra bírhatja újságírónőt. A bíró elutasította Millernek azt a kérését, hogy a börtönt változtassa át házi őrizetre.

Vannak idők, amikor a demokrácia érdeke azt kívánja, hogy a lelkiismeret szavát kövessük - méltatta Arthur Sulzberger, a The New York Times kiadója és elnöke Judith Miller választását.

A kiszivárogtatók után nyomozó Patrick Fitzgerald államügyész kedden azt mondta, hogy mindkét újságírót feloldották forrásaik fogadalmuk alól.

A Plame-ügy harmadik szereplőjét, Robert Novakot sosem állították bíróság elé. Egyelőre azt sem tudni, hogy a konzervatív kommentátor tett-e tanúvallomást, vagy kapott-e egyáltalán felszólítást, hogy fedje fel a forrását. A szakma fokozódó bírálatának a hatására legutóbb kijelentette, hogy mindent elmond majd, amikor az ügy megoldódik.

Matthew Cooper átadott jegyzeteiből az derül ki, hogy a Time munkatársa a kérdéses időpontban beszélgetést folytatott Carl Rove elnöki tanácsadóval is. Rove ügyvédje cáfolta, hogy a tanácsadó lett volna a kiszivárogtató.

Az Egyesült Államok 31 államában külön jogszabály védi az újságírókat attól, hogy bizalmas forrásaik kiadására kényszerítsék őket, szövetségi szinten viszont nincs törvény, amely oltalmazná őket ilyen esetekben.