Katonai együttműködésről tárgyalt az orosz és a kínai elnök

2005.06.30. 21:39

Vlagyimir Putyin orosz elnök a katonai együttműködés szélesítését említette kínai kollégáját, Hu Csin-taót fogadva Moszkva melletti rezidenciáján, Kreml-beli tárgyalásuk előestéjén, amely olaj- és gázipari megállapodásokat hozhat, egy politikai nyilatkozat mellett a XXI. századi világrendről, kidomborítva az ENSZ központi szerepét.

Hu a határproblémák végleges rendezését értékelte csütörtök este Putyin rezidenciáján. A Putyin által múlt októberben Pekingben aláírt határszerződést az orosz parlament májusban végre ratifikálta, feltűnően sok vita után a csekélyke területi engedmény miatt.

A két volt kommunista rivális a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta stratégiai partnerséget épített ki, és első közös hadgyakorlatára készül. Kína a küszködő orosz hadiipar fő vásárlójává vált, és most igyekszik hozzáférni az orosz olajhoz virágzó gazdaságának fűtésére.

Hu lobbizni szándékozott, hogy egy tervezett orosz olajvezeték az észak-kínai Tacsingba vezessen, bár az orosz kormány a múlt év végén még a Japán felé tartó konkurens tervet pártolta. A Transneft csőmonopólium viszont januárban már egy kínai elágazását vizsgálta a hivatalosan csendes-óceáni partig építendő vezetéknek. A kínai elágazás akár előbb is elkészülhet az óceán elérésénél - vélték elemzők.

Másfelől Kína érdekelt a részvételben oroszországi olaj- és gázmezők kiaknázásában, és állami cégei vennének vagyonrészeket a hatóságilag tönkretett orosz Yukos olajcégből. Oroszország erőművi berendezésekből és polgári repülőgépekből akar többet szállítani Kínának.

Hu vasárnap Kazahsztánban tárgyal, ahol rész vesz a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SOSZ) csúcstalálkozóján is. Egy kazah olajat Kínába szállító csővezeték még ebben az évben elkészülhet. A Kína és Oroszország által uralt SOSZ tagja Kazahsztánon kívül Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán is.

Oroszországot és Kínát már nyugtalanítja az Egyesült Államok közép-ázsiai befolyása, amely egyre erősődött, ahogyan a 2001. szeptemberi támadások csapattelepítéshez vezettek az Afganisztánnal szomszédos Kirgizisztánban és Üzbegisztánban. Egyes orosz tisztségviselők és honatyák megvádolták az Egyesült Államokat, hogy serkentette a rendszerváltásokat Grúziában, Ukrajnában és Kirgizisztánban.

Iszlám Karimov üzbég elnök, aki egy májusi felkelés véres elfojtásával nyugati bírálatokat váltott ki, határozott támogatókra lelt Moszkvában és Pekingben, és egy orosz lap már orosz-üzbég-kínai háromszögről cikkezett, valamint Üzbegisztán visszatéréséről a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetébe, amelynek tagjai Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország.

KAPCSOLÓDÓ CIKK