Iránban otthon lehet csak bulizni

Vágólapra másolva!
Iránban elkobozzák a határon a zenei CD-ket, miközben a fél ország a Kaliforniából közvetített perzsa zenetévét nézi otthon. A rendőrség a legújabb Mercedeseket használja, de az autópark nagy része teljesen lerobbant ősrégi járgányokból áll. Irán különös diktatúra: vallási kormányzás és a modern műveltség sajátosan keveredik benne. Pénteken konzervatív elnököt választottak az irániak, így a tiltásokkal és kiskapukkal teli furcsa világ egyelőre változatlan marad.
Vágólapra másolva!

Ahogy átgördül a busz elektromos vaskapukkal védett török-iráni határ közötti senki földjére, minden átalakul. A nők sötét tónusú hosszút ruhát vesznek, és kendővel betakarják a fejüket. A férfiak ellenőrzik, hogy kiitták-e az utolsó csepp viszkit is a török oldalon vett üvegből, és remélik, hogy idejében eldobták a palackot is. A sofőr kiveszi az óvatosan erotikus videoklipeket tartalmazó CD-t a lejátszóból, és eldugja valahova. Órákon át tartó pakoltatás és nagyon szigorú ellenőrzés után, alig háromszáz méterre a határtól, egy katona állítja meg a járművet. Egy fekete inget viselő udvarias férfi száll fel, aki látszólag véletlenszerűen átnézi a csomagokat. Az egyik utast félórára elvisz magával egy lakókocsiba. "Elvettek mindent. Több évi munkám odavan. De nincs probléma. Superman vagyok" - mondja visszatérve az utas. A férfi ugyanis zenész, és elkobozták a CD-it. A szomszédos Egyesült Arab Emírségek ötcsillagos szállodáiban játszik népszerű slágereket, a Titanic című film főcímdalát például. Állami engedélye van arra, hogy zenélhet, de csak az ország határain kívül vagy pedig a luxusnyaralónak számító Kis szigetén, ahol még az irániaknak is szinte mindent szabad. A CD-ket azért készítette, hogy a szállodásoknál ezekkel házaljon, tucatnyi demóról volt szó. Nélkülük nehéz lesz munkát találnia, de ez nem hatotta meg a hatóságokat. Iránban hivatalosan csak az egyházi és a népzene engedélyezett, a többi túlzott érzékisége miatt tilos.

Forrás: [origo]
aranyhalra vadászó gyerekek Yazd egyik szökőkútjánál

Az énekes azon döbbent meg a legjobban, hogy a határon átengedték, de háromszáz méterrel arrébb elvették a lemezeket. Ez az örök bizonytalanságot okozó kettősség az egyik sajátja az iráni rendszernek. A zenével kapcsolatos sok hasonló furcsaság jól jellemzi az iráni élet kétarcúságát. Az egyébként elmaradott infrastruktúrájú országban minden második utcában lehet CD-írót és autóba való magnót kapni. Az eszköz nem tilos, csak amit beleraknak. Az irániak a feketepiacon mindenhez hozzájutnak, az internetről letöltött zenék és filmek kereskedelme beláthatatlanul nagy üzlet országszerte. Miközben a helyi mozikban ha nagy ritkán bemutatnak egy külföldi filmet, akkor a negyedét is kivágják (a csókokat, a nem eléggé fedett testeket vagy bármit, amit a cenzor dekadens nyugatinak gondol). Közben a teheráni gazdagabb fiatalok otthon, titokban előbb látják az amerikai szuperprodukciókat, mint ahogy azt a budapesti mozik bemutatják.

Hivatalosan tilos parabolaantennát üzemeltetni Iránban, bár a kilencvenes évek közepén rövid időre engedélyezték használatukat. Egy iszfaháni mérnök ehhez képest azt mesélte, hogy minden második háztartásban tudják fogni a műholdas csatornákat, még pornót is néznek az emberek. Közben a pénteki elnökválasztás győztese azzal kampányolt, hogy mostanában túl színes ruhákat hordanak az iráni nők, és ez ellen fel kell lépnie az államnak.

Az otthonokban szinte folyamatosan megy a PMC, a Persian Music Channel. A kaliforniai perzsa nyelvű tévécsatorna olyan mint az MTV, de kizárólag iráni előadók slágereit sugározza. A klipek egy részét a közeli Katarban vagy az Emirátusokban forgatták, de sok olyan is van köztük, ami az Amerikában élő irániak gazdagságáról és honvágyáról szól. Mindegyikben fedetlen fővel és mély dekoltázzsal szerepelnek az iráni lányok. Kérdésünkre, hogy nem veszélyes-e egész nap PMC-t nézni, azt a választ kaptuk többektől is, hogy "ez egy kis probléma". Ha valakibe bele akarnak kötni, mert egyéb rendszerellenes tevékenységet is folytat, akkor meglesz az alap a megtorlásra.

Az iráni rendszer tökéletesen alkalmas az emberek félelemben tartására. Épp annyit engednek nekik, hogy elég bűntudatuk legyen csendben maradni, és akkurátusan betartani a rendszer nyilvánosságra vonatkozó játékszabályait.