Robbantások vezették be az elnökválasztási finist Iránban

Vágólapra másolva!
Vasárnap öt robbantással és kilenc halottal indult az iráni elnökválasztás finise. A pénteki szavazáson azonban nem sok múlik, a hatalom úgyis a nem választott legfőbb vezető, Ali Khamenei ajatollah kezében van és marad is. A legesélyesebb jelölt egy volt elnök - Rafszandzsani -, megfigyelők szerint az ő megválasztása lehet a legjobb Iránnak.
Vágólapra másolva!

Legalább tízen életüket veszették és több mint százan megsebesültek vasárnap, amikor robbantásos merényletsorozatot követtek el ismeretlenek Teheránban, illetve a főként arabok lakta dél-nyugati Ahvázban. Az iráni fővárosban egy szemetesbe rejtett kisebb bomba robbant, egy ember életét kioltva. Ahvázban kormányzati épületekre támadtak, itt négy robbantást követtek el. Több mint egy évtizede nem történt hasonló merénylet Iránban. Hétfőn újabb bombamerénylet híre röppent föl, de a hivatalos szervek tagadják, hogy a Teherán melletti Karadzsban robbantás történt volna.

Vasárnap az egyik bomba a kuzesztáni kormányzói hivatal közelében, kettő helyi minisztériumoknál robbant. A negyedik pokolgép az állami média alkalmazottjainak szálláshelyeinél lépett működésbe, amikor megpróbálták hatástalanítani. A támadásoknak az ad különös színezetet, hogy Iránban pénteken tartják az elnökválasztást. A hivatalos szervek szerint a merényletekkel a térségben lakók választási kedvét igyekeznek csökkenteni, ám "a nép voksolási vágya csak erősebb lesz ilyen körülmények között" - állítja a tartomány kormányzóhelyettese. A magas részvételi arány fontos az iszlám rezsimnek, mivel ezzel az ország demokratikus jellegét bizonygathatnák az atomprogram abbahagyását szorgalmazó egyre erősödő nyugati nyomással szemben - írja a Guardian.

Volt elnök a legesélyesebb

Az elnökjelöltek közül a felmérések szerint Hasemi Akbar Rafszandzsani jelentős előnnyel vezet, de a győzelemhez szükséges 50 százalékos támogatottságtól még messze van. A 70 éves Rafszandzsanit - aki már volt elnök - kemény kritikusai korrupcióval vádolják, és felemlegetik, hogy elnöksége alatt számos disszidenst gyilkoltak meg. A politikus kampányában igyekszik minden népréteget elérni, a Teherán északi részén élő elitnek iszlám előírás szerinti, de rövid, szűk ruhába öltöztetett csinos görkorcsolyás lányok osztogatnak szórólapokat, a dolgozókat pedig munkahelyek teremtésének ígéretével próbálja a maga oldalára állítani - írja a Times Online. Külpolitikában az USA-val való kapcsolatok rendezésére célozgat, jóllehet korábban azt mondta George Bushra, hogy "madáragyú dinoszaurusz".

Rafszandzsanit Mohammed Bakir Kalibaf követi a jelöltek közül. A forradalmi őrség 43 éves egykori tisztje pilótaként hirdeti magát "Nem a tevehajcsárok országa vagyunk" mottóval. Kalibaf - választási szakértőkkel és fókuszcsoportokkal megerősített - kampányában igyekszik megszabadulni az emberekben róla kialakult képtől (egy Ali Khamenei ajatollahhoz közel álló keményvonalas), és próbálja magát lelkes ifjú modernistaként beállítani. A fiatalok körében azonban feltehetően nem sokat segített neki, hogy a közelmúltban napvilágra került egy korábbi levele, melyben elítélte a diáktüntetéseket.

A számottevő jelöltek között egyetlen reformista van, Mosztafa Moin személyében. Az egykori oktatásügyi miniszter a harmadik helyen áll a közvélemény-kutatások szerint. Attól való félelmében, hogy a mostani választások a reformmozgalom végét jelenthetik radikális jelszavakkal és ígéretekkel igyekszik fellelkesíteni az egyre több kiábrándult választót - írja róla a Times. Ennek érdekében még az iszlám köztársaságban tabunak számító témákban is hallatja a hangját. Egyenesen megígérte például, hogy megválasztása esetén az összes politikai foglyot szabadon engedi, és szövetséget kötött egy betiltott liberális csoporttal is. Ő az egyedüli jelölt, aki egyáltalán alkotmányos reformot pedzeget, sőt megkérdőjelezi a legfőbb méltóság (az ajatollah) hatalmát is.

Az elnökválasztás várhatóan kétfordulós lesz, mivel feltehetően egyik jelölt sem szerzi meg a voksok 50 százalékát elsőre. A három jelentősebb jelölten kívül még öten szállnak - kevés eséllyel - versenybe az elnökségért.

Külföldi megfigyelők szerint a legjobban Rafszandzsani megválasztása szolgálhatja Irán belső békéjét és külföldi kapcsolatainak rendezését. A reformista Moinnal kapcsolatban úgy vélik, a rezsim egyszerűen elsöpörné, mint tette azt Khatamival, míg Kalibaf megválasztása egy új fegyverkezést eredményezne.

Fotó: EPA
Keményvonalasból modernista lenne Kalibaf

Elnök, de minek?

Az iráni választási rendszert azonban a nyugati emberi jogi szervezetek nem tekintik "sem szabadnak, sem tisztességesnek". A Human Rughts Watch (HRW) szerint a szavazás előre megírt forgatókönyv szerint zajlik majd. A HRW közel-keleti szekciójának vezetője ezt azzal indokolta, hogy "az irániak nem szavazhatnak a vezető elitétől eltérő véleményt megfogalmazó jelöltekre".

Ráadásul hiába az elnöki poszt, ha a tényleges hatalmat az egész életére kinevezett legfőbb vezető (jelen esetben 1989 óta) Ali Khamenei ajatollah gyakorolja. A legfőbb vezető irányítja a 12 tagú Őrök Tanácsát, amely testület a fegyveres erők parancsnoki és a legfőbb bíróság vezetői posztját is ellátja. Az Őröknek emellett joga van megvétózni vagy megmásítani a törvényhozás által elfogadott törvényeket is.

A reformígéretei miatt kétszer is (1997-ben és 2001-ben) elsöprő többséggel megválasztott Khatami elnököt is a legfőbb vezető és az Őrök Tanácsa akadályozta meg abban, hogy megvalósítsa ezeket a refomrokat. Az elnöki hatalom korlátozottságát jelzi, hogy a reformista elnök hivatali ideje alatt több mint 100 újságot tiltott és zárt be, illetve kritikus újságírók és bloggerek tucatjait vetette börtönbe a hatalom.

Az elnököt négy évre, maximum két ciklusra választja a körülbelül 41 millió választó. Választójoga minden 15 évét betöltött iráninak van. Elnökjelölt - és parlamenti képviselőjelölt - azonban csak az lehet, akit jóváhagy az Őrök Tanácsa.