Nemzetközi bíróságra citálják a darfúri vérengzőket

Vágólapra másolva!
Hivatalos vizsgálatot indított a Nemzetközi Büntető Törvényszék a 180 ezer halálos áldozatot követelő darfúri vérengzések ügyében. A nyomozás során elsősorban annak az 51 személynek a felelősségét vizsgálják, akiknek a nevét az ENSZ adta át a bíróságnak. A listán szudáni kormánytagok, helyi tisztviselők és lázadó vezetők is szerepelnek. Kérdés ugyanakkor, hogy mi lesz azokkal, akiknek felelősségét megállapítják. A legvalószínűbb, hogy semmi, Szudán ugyanis jelezte: senkit nem adnak ki a nemzetközi bíróságnak.
Vágólapra másolva!

Hétfőn hivatalos vizsgálatot indított a Nemzetközi Büntető Törvényszék (ICC) főügyésze a szudáni Darfúr térségében elkövetett háborús bűnök ügyében. A törvényszék szerint független és elfogulatlan vizsgálat során azokat a személyeket szeretnék azonosítani, akik a legnagyobb felelősséget viselik a Szudán nyugati részén történt eseményekért.

A törvényszék nem tette közzé, hogy kik lehetnek ezek, de a feltételezések szerint a kartumi kormányzat számos befolyásos tagjának szerepét megvizsgálják a következő hónapokban, és még idén vádat is emelnek ellenük. A gyanú ellenük, hogy tevékenységükkel olyan erőszakos cselekményekre ösztönöztek a térségben, amelyek során több mint kétmillió ember vált otthontalanná, több mint 180 ezren vesztették életüket, és lányok, asszonyok ezreit erőszakolták meg szisztematikusan.

A Luis Moreno-Ocampo főügyész vezette vizsgálat elsősorban annak az 51 személynek a szerepére tér ki, akiknek neveit még márciusban juttatta el hozzájuk az ENSZ. A listát nem tették közzé, de egy nyugati diplomata szerint rajta van a szudáni kormány tíz tagja, a katonaság 17 vezető tisztje, 14 helyi tisztviselő és számos törzsi vezető. Feltehetően a listán vannak azok is, akiket egy tavalyi amerikai kongresszusi jelentésben neveztek meg, mint a mészárlások felelőseit. Az amerikaiak szerint az ügyben érintett Ali Oszmán Mohammed Taha alelnök, Naif ali Nafi altábornagy és Abdullah Ali Szafi ed-Dín en-Núr, a légierő tábornoka. Az amerikai külügyminisztérium egy törzsi vezetőt, Músza Hilal Múszát nevezte, meg, mint a gyilkosságokat és nemi erőszakot elkövető rettegett dzsandzsavíd milícia parancsnokát.

Az ENSZ listáján ugyanakkor szerepel még 7 lázadó vezető is, akiknek függetlenségi törekvései váltották ki a kormány által is segített erőszakot. A feltételezések szerint rajtuk kívül a felkelőket segítő három csádi katonai vezető is rajta van a listán.

Az ICC vizsgálatát üdvözölték a jogvédők, ugyanakkor lehet, hogy a nemzetközi törvényszék fölöslegesen dolgozik majd. Hiába ugyanis, hogy a bűntettek bizonyíthatóak, és az események megtörténtét senki sem vitatja, a szudáni elnök még áprilisban közölte, hogy egyetlen szudáni állampolgárt sem adnak ki a törvényszéknek. Az ICC pedig nem rendelkezik olyan jogosítványokkal, amelyek alapján az érintett kormányok együttműködése nélkül őrizetbe vehetné, és bíróság elé állíthatná a gyanúsítottakat.