Egy falusi mészárlással indul a Szaddám elleni per

Vágólapra másolva!
Összesen 14 vádpontból áll majd a Szaddám Huszein elleni vádirat, melyet a volt diktátor perének indulásakor, két hónap múlva ismertetnek. Az eddig kiszivárgott információk szerint Szaddámot többek között a dudzsaili mészárlással, egy kurd törzs szétverésével, a halabdzsai kurd civilek elleni vegyi támadással és az 1991-es síita felkelés leverésével vádolják majd meg.
Vágólapra másolva!

Egy kevésbé ismert mészárlással indul majd Szaddám Huszein pere - várhatóan két hónap múlva. A volt iraki diktátort először az 1982-es dudzsaili gyilkosságok miatt vonják felelősségre. Dudzsailban ugyanis merényletet kíséreltek meg a konvojával a településen átautózó Szaddám ellen, de a diktátor megúszta, és véres erőszakkal torolta meg a Bagdadtól 40 kilométerre északra lévő kis síita faluban történteket. Fegyveresei több mint 150 embert gyilkoltak le.

Ugyan az események 25 évvel ezelőtt történtek, de a róla szóló iratok megvannak, és szemtanúkat is sikerült találni, akik hajlandóak tanúskodni az ügyben. Ezért lesz ez a nyitó ügy a Szaddám, illetve 11 csatlósa elleni perben - írja a Guardian.

A volt diktátor ellen eredetileg félezer ügyben találtak bizonyítákot a vizsgálók, ám végül - a per gyorsabb lefolytatása érdekében - alig több mint egy tucatnyival vádolják majd meg ténylegesen az ügyészek. Elsősorban azokat az ügyeket válogatták ki, amelyekben a lehető legtöbb dokumentumot és tanúvallomást tudták összegyűjteni. A 14 válogatott ügy nagy része nemzetközi figyelmet is kapott annak idején.

Az AP-nek hétfőn sikerült megszereznie egyes vádakat, de a felsorolás nem teljes, és a részletek sem ismertek. A több mint százötven ember halálát okozó dudzsaili mészárláson kívül vádat emelnek Szaddám ellen:

- a kurd Barzani-törzs szétveréséért - legalább 8000 embert deportáltak és gyilkoltak meg;

- a halabdzsai kurdok elleni vegyi támadásért - körülbelül 5 ezer ember vesztette életét;

- az 1987-88-as Anfal-kampányért - többszázezer észak-iraki kurdot mészároltak le és telepítettek ki;

- jelentős politikai és vallási személyiségek megöletéséért;

- Kuvait 1990-es lerohanásáért;

- az 1991-es dél-iraki síita felkelés leverésért.

A dudzsaili bosszúhadjárat

A helyiek egy, a Szaddám-rezsimmel elégedetlen csoportja 1982-ben kapott egy fülest, hogy az elnök konvoja a térségben fog elhaladni. A lázadók tüzet is nyitottak az autókaravánra, és a diktátor számos testőrével végeztek, Szaddámot magát azonban nem sikerült megsebesíteniük. A diktátor ugyanis páncélozott autóban utazott.

Az esetet követően órákon belül megjelentek a településen Szaddám biztonsági erői, hogy bosszút álljanak. 15 embert azonnal legyilkoltak, további 143-at pedig kirakatperek során ítéltek halálra, és végeztek ki. Körülbelül 1500 helyi lakost vettek őrizetbe, sokuk évekig raboskodott. Mellékbüntetésként a településen lévő összes szántóföldet és datolyapálmát felperzselték a diktátor emberei. Az akciót Szaddám féltestvére, Barzan at-Tikriti vezette, de az ügyben a diktátor több csatlósa is érintett, így egyebek mellett a volt alelnök, Taha Jaszin Ramadan is.