Bukarestből koordinálták a román újságírók elrablását

Vágólapra másolva!
Valóban Omar Hajszam szíriai-román üzletember rendezte meg Bukarestből a román újságírók iraki elrablását - erősítette meg hivatalosan Traian Basescu román államfő hétfőn este Bukarestben a nyilvánosság előtt.
Vágólapra másolva!

Az államfő két héttel ezelőtt - amikor a három román újságíró kiszabadult iraki elrablói fogságából - bejelentette, hogy két hét múlva nyilvánosságra hozza a túszdráma részleteit, amelyeket az illetékes román szervek, elsősorban a román titkosszolgálatok gyűjtöttek be.

Ennek az ígéretének megfelelően Basescu hétfőn előre bejelentett és a román elektronikus média által egyenes adásban sugárzott rendkívüli sajtóértekezleten megerősítette: maga Hajszam tervelte ki és szervezte meg Marie-Jeanne Ion újságírónő, a Prima TV munkatársa, Sorin Dumitru Miscoci, a Prima TV operatőre, valamint Ovidiu Ohanesian, a Romania Libera című napilap riportere elrablását. A negyedik túsz az amerikai állampolgárságú iraki Mohamed Munaf volt, akiről kiderült, hogy Hajszam cinkostársa volt a túszejtésben.

Az államfő lényegében ismertette a közvéleménnyel a túszdráma minden egyes nyilvánosságra hozható - vagyis államtitkot nem képező - mozzanatát. Elmondta például, hogy milyen szerepet játszott az információk összegyűjtésében a külügyminisztérium keretében felállított válságstáb, illetve a Cotroceni-palotában létrehozott - a külföldi hírszerzésnek (SIE), a belső elhárításnak (SRI), valamint a hadsereg és a belügyminisztérium hírszerző szolgálatának a képviselőiből álló - elemző csoport.

Elmondta azt is, hogy a túszok kiszabadításának bonyolult tárgyalási folyamatában hasznosították az Irakban jelenlévő szövetséges erők titkosszolgálatainak információit, igénybe vették a romániai arab közösség, valamint az iraki muzulmán vallási vezetők befolyását, illetve az iraki hatóságok segítségét.

Perdöntő újdonsággal azonban nem szolgált az elnök, hiszen a román sajtó az utóbbi két hétben sokat írt Hajszam és Munaf szerepéről. Az ezzel kapcsolatos alapinformációkat erősítette meg Basescu számos kiegészítő részlettel.

Az elnök által rekonstruált történetből például kiderült, hogy a román hírszerzés a túszejtés második napjától megfigyelés alá vonta az üzletembert. Azzal lepleződött le végképp, hogy ő volt az első ember, akit Irakból a túszejtés kapcsán felhívtak, a hívás viszont egy Romániában vásárolt mobil-telefonkártyával történt. Hajszam eredetileg a túszokat egy bagdadi adósánál akarta elhelyezni, aki nem vállalta a feladatot. Ekkor kellett megbíznia egy bagdadi fegyveres csoportot.

A szíriai-román üzletember ezután veszítette el a túszügy "távirányítását". Ez járult hozzá a letartóztatásához. Basescu elmesélte, miként akart Hajszam "túszmentőként" nagy pénzzel kiutazni Romániából, miután tudta, hogy a román igazságszolgáltatás gazdasági bűncselekményekért vádat készült emelni ellene.

Az elnök kitért az ügy váratlan fordulataira is. Például arra, hogy a már kialkudott túszszabadítást többször el kellett halasztani, mert az emberrablók folyton változtatták az átadás helyét és időpontját. A helyzet azért volt mindvégig forró, mert az emberrablók a román csapatok kivonását követelték Irakból a foglyok életéért cserében. A román fél a tárgyalás során heteken át megpróbált időt nyerni, különböző csereajánlatokat is felkínálva.

Az államfő arról is beszámolt, hogy a román antiterrorista különítmények emberei is ott voltak Bagdadban, e városban menet közben sok embert letartóztattak az iraki hatóságok, amelyek ily módon értékes információkkal szolgáltak.