Fegyveres konfliktusok a világban

Az [origo] összegyűjtötte a jelenleg zajló fegyveres konfliktusokat. Bár csak a legjelentősebb ellentéteket soroljuk fel, annyi így is biztos: alig akad olyan része a Földnek, ahol nincs háború. Összeállításunkból megtudhatja, hol, mióta harcolnak egymással különböző ellenérdekelt felek, és ezekben a harcokban hozzávetőleg hányan vesztették életüket. Adatbázisunkat folyamatosan bővítjük.

Irak

Szemben álló felek: USA, Nagy-Britannia, iraki kormányerők vs. Szaddám Huszein csapatai (2003. május 1-ig), szélsőséges iszlám felkelők (jelenleg is)
Harcok kezdete: 2003 márciusa
Áldozatok száma: 132 ezer

Háttér: Már az 1991-es öbölháború után is felmerült, hogy eltávolítsák a hatalomból Szaddám Huszein iraki diktátort, de akkor ez elmaradt. George Bush amerikai elnök a 2001 szeptemberi merényletek után meghirdetett terrorizmus elleni háborúját követően először 2002-ben sorolta a Gonosz Tengelyéhez Irakot (Észak-Koreával és Iránnal együtt). 2002-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta az 1441-es határozatot, amely arra kötelezte Irakot, hogy szabaduljon meg tömegpusztító fegyvereitől, vagy "komoly következményekkel" kell szembenéznie.

Az USA és szövetségesei 2003-ban már azt vetették Szaddám szemére, hogy megpróbálja eltitkolni veszélyes fegyvereit, de az ENSZ-et (elsősorban a németek, a franciák és az oroszok ellenállása miatt) nem tudták meggyőzni, hogy beleegyezzen Irak megtámadásába. Végül a világszervezeten kívül alakították szövetséget, és így indítottak támadást 2003 márciusában Irak ellen. Ekkor már nem csak a tömegpusztító fegyverek megsemmisítése, hanem a Szaddám-rezsim megdöntése is cél volt.

A háború alig egy hónapig tartott, Szaddám hatalmát megdöntötték, a diktátort elfogták, de az állítólagos tömegpusztító fegyvereket azóta sem találják. Az ellenállás pedig jelenleg is folyik. Az USA és szövetségesei nem az iraki hadsereggel állnak már szemben, hanem (az al-Kaidával kapcsolatba hozott) iraki és külföldi felkelők kisebb csoportjaival, amelyek rajtaütésszerű támadásokon kívül öngyilkos merényleteket, robbantásokat hajtanak végre. A nyugati katonák mellett az iraki kormányzati célpontok is egyre szaporodnak.

Izrael

Szemben álló felek: Izrael vs. palesztinok
Harcok kezdete: 1948
Áldozatok száma: több mint 120 ezer

Háttér: Izrael állam 1948-as megalakulását követően három háborúban (1948, 1967, 1973) igyekezett megvédeni magát a szomszédos arab államok támadásaitól. A harcok következtében palesztinok százezrei menekültek a szomszédos államokba, illetve Izrael számos térséget szállt meg - Ciszjordániát, a Gázai övezetet és a Golán-fennsíkot - saját biztonsága érdekében.

1978-ban és 1982-ben Libanon déli részét is megszállta, de a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) támadásai miatt ezekről a területekről 2000-ben kivonult. Az ígéretes, 1993-ban megindult oslói békefolyamat ekkor végleg megakadt, és kezdetét vette a második palesztin felkelés (intifáda). A intifáda ögyilkos merényletek, rakétatámadások egész sorát hozta, melyekre válaszként az izraeli hadsereg házrombolásokba, irányított likvidálásokba kezdett.

A 2003-ban indított útiterv a békéért is többször megakadt már. A megegyezést nehezíti, hogy a különböző palesztin fegyveres csoportok általában nem engedelmeskednek a palesztin hatóságnak. Izrael 2004 végén úgy döntött, hogy kivonja csapatait a Gázai övezetből és felszámolja telepeit. A kivonulás elvileg 2005 augusztusának közepén indul.