Visszavág az iraki segélyprogram miatt kritizált Annan

Vágólapra másolva!
Az USA és Nagy-Britannia felelősségét hangoztatja az iraki olajpénzekkel kapcsolatban az ENSZ-főtitkár. Az ENSZ "olajat élelmiszerért" programjában elkövetett visszaélések miatt sokat kritizált Kofi Annan szerint Szaddám Huszein volt iraki diktátor sokkal több pénzt keresett az amerikaiak és britek által ellenőrzött szankciók kijátszásával, mint az ENSZ-programban résztvevő olajcégek által fizetett sápokból. Közben az USA három ember ellen emelt vádat az ENSZ segélyprogramjával kapcsolatos visszaélések miatt.
Vágólapra másolva!

Részben az USA és Nagy-Britannia is felelős az "olajat élelmiszerért" program körül kirobbant botrányban - állítja Kofi Annan. Az ENSZ-főtitkár szerint Szaddám Huszein az életbe léptetett, és az USA és Nagy-Britannia által felügyelt szankciók ellenére keresett dollár milliárdokat az olajcsempészeten.

Az "olajat élelmiszerért" program miatt az utóbbi időben számos kritika érte az ENSZ-t és Kofi Annant, akinek fia közvetlenül is érintett a botrányban. A 60 milliárd dolláros program keretében Irak lehetőséget kapott, hogy olajat adjon el az ellene hozott embargó ellenére, és cserébe közszükségleti cikkeket vásároljon. Az amerikai szenátus egyik vizsgálóbizottsága szerint a programban részt vevő olajtársaságok körülbelül 4 milliárd dollárt fizettek illegálisan a rezsimnek. Ez az összeg ugyanakkor eltörül a mellett a körülbelül 14 milliárd dollár mellett, amelyet a szomszédos országokkal - Törökországgal és Jordániával - folytatott szankciókat kijátszó olajcsempészeten keresett az egykori diktátor - írja a BBC News.

Kofi Annan is úgy véli, hogy Szaddám nem az "olajat élelmiszerért" programmal való ügyeskedéssel szerezte illegális bevételeinek javát, hanem az embargó megsértésével, amelyek betartását pedig az USA és Nagy-Britannia ellenőrizte. "Lehet, hogy voltak olyanok, akik tudták mi folyik ott, és ezek az országok inkább úgy döntöttek szemet hunynak a szövetségeseikkel, Jordániával és Törökországgal folytatott csempészet fölött" - állítja Annan.

A BBC News szerint az 1990-es években valóban nyíltan mentek az iraki olajszállítmányok a két említett közel-keleti országba, és senki nem állta útjukat, jóllehet az Egyesült Államoknak volt hadereje az Arab-öböl térségében.

Az ENSZ-program során elkövetett visszaéléseket egy Paul Volcker volt amerikai szövetségi jegybanki elnök által vezetett független bizottság vizsgálja. A bizottság eddig a program vezetője, Benan Sevan, illetve az ugyancsak benne dolgozó, Kojo Annan (Kofi Annan fia) magatartásának etikusságát kérdőjelezte meg.

A megvesztegetési ügyben ugyanakkor csütörtökön három ember ellen vádat emeltek az amerikai hatóságok. David Chalmers texasi olajmágnást, John Irving brit olajkereskedőt, és bolgár munkatársát, Ludmil Dionissievet azzal vádolják, hogy kenőpénzt adtak át az iraki rezsim képviselőinek. Irving és Dionissiev is a Chalmers tulajdonában lévő Bayoil bagdadi képviselőjeként dolgozott.

A vádak szerint az "olajat élelmiszerért" programban 2000-ben kezdődött a csalássorozat, amikor Bagdad az iraki olajat vásárolni szándékozó cégektől sápot kezdett követelni. A vizsgálók becslései szerint 2 és 4,5 milliárd dollár közötti összeget szerzett ezekből a sápokból 2000 nyara és 2003 márciusa között az iraki rezsim.

David Kelley amerikai ügyész szerint a Bayoil csak egy egész kicsi társaság volt, de az feltűnő, hogy közvetlenül a program indulása után 100 millió dollár értékben vásárolt iraki olajat. A vizsgálók szerint a cég 2000 és 2001 folyamán több millió dollár kenőpénzt fizetett iraki cégeknek, hogy bebiztosítsa lehetőségét további iraki olaj vásárlására. Ha a bíróság is bűnösnek találja a három férfit, akkor sorozatos csalásért, terrorizmust támogató állammal folytatott üzletelésért, és az iraki embargó megsértéséért akár 62 év börtönt, és egymillió dolláros bírságot is kiszabhatnak rájuk.

Tőlük függetlenül, de az "olajat élelmiszerért" programmal kapcsolatban egy dél-koreai férfi ellen is eljárás indult, akit azzal gyanúsítanak, hogy a '90-es években a program elindítása mellett lobbizva valójában Szaddám illegális ügynökeként tevékenykedett. Őt öt év börtönre ítélhetik.

Az ENSZ-programmal kapcsolatban összesen kilenc vizsgálat indult több millió dolláros olajügyletekkel és diplomáciai ügyeskedésekkel kapcsolatban. A hatóságokkal állítólag egy iraki születésű üzletember működik együtt. A vizsgálatok olyan olajóriásokra is kiterjednek, mint az ExxonMobil, a ChevronTexaco és a Coastal Oil.