Megkezdte az új kormány megalakítását a kirgiz ellenzék

Péntek délután eves lövöldözés tört ki a kirgiz főváros központi áruháza közelében rendőrök és fosztogatók között. Ideiglenes kormányfőnek és államfőnek az ellenzék vezérét, Kurmanbek Bakijevet választotta meg a parlament, választásokat három hónap múlva tartanak.

Heves lövöldözés tört ki pénteken a kirgiz főváros központi áruháza közelében rendőrök és fosztogatók között. A fosztogatók helyszíni jelentés szerint megkíséreltek betörni az áruházba, amelyet péntekre virradó éjszaka - az Aszkar Akajev elnök hatalmának megdöntését követő zűrzavarban - nem tudtak kifosztani. A rendőrök oldalán polgári önkéntesek is részt vesznek az épület védelmében. A kirgiz rendőröket parancsban hatalmazták fel arra, hogy tüzet nyissanak a fosztogatókra és rablókra.

Júniusban választanak új elnököt

Kurmanbek Bakijev kirgiz ellenzéki vezető pénteken Biskekben bejelentette: a parlament őt nevezte ki ügyvezető államfőnek és miniszterelnöknek. "A parlament engem nevezett ki kormányfőnek és rám bízta az elnöki hatásköröket is" - közölte Bakijev a kirgiz fővárosban összegyűlt támogatói előtt. Bakijev azt is bejelentette, hogy Kirgizisztánban három hónap múlva, júniusban tartanak elnökválasztást. A voksolás pontos dátumát még nem tűzték ki.

Eközben pénteken megkezdte az új kormány megalakítását a kirgiz ellenzék. Bakijev új tisztségének átvétele után néhány órával máris új minisztereket nevezett ki több kulcsfontosságú tárca élére. Bakijev ismert ellenzéki vezetőket bízott meg a belügyi, a védelmi és az igazságügyi tárca ideiglenes vezetésével. A belügyminisztériumot ezentúl Miktibek Abdildajev volt főügyész, a védelmi tárcát Iszmail Iszakov tábornok, parlamenti képviselő, az igazságügyit Erkin Mamirov vezeti. A külügyi tárcát egyes források szerint várhatóan Roza Otunbajeva irányítja majd, míg a közlekedési élére Isenbaj Kadirbekovot nevezte ki (utóbbi látja el jelenleg a parlament házelnöki teendőit is).

Aszkar Akajev elűzött kirgiz elnök családjával Észak-Kazahsztánban, Akmolinszk térségében tartózkodik - jelentette pénteken az Interfax orosz hírügynökség. Akajev családja már korábban megérkezett a kazah fővárosba, míg az elnök először Oroszország felé vette az irányt, majd mégis Kazasztánbba szállt le. Isembaj Kadirbekov, a parlament elnöke szerint amennyiben a volt államfő Kirgizisztánban bukkanna fel, megilletné őt a mentelmi jog. A politikus szerint elképzelhető, hogy szavatolnák biztonságát, a kérdést azonban a törvényhozás még nem tárgyalta.

A napok óta tartó tüntetések után csütörtökön az ellenzék a fővárosban is elfoglalta a legfontosabb középületeket. Az elnök után lemondott Nyikolaj Tanajev kormányfő is. A márciusi parlamenti választás eredményeit pedig a legfelsőbb bíróság megsemmisítette. A kirgiz ellenzék azért kezdett tüntetésekbe, hogy elérje a februári-márciusi parlamenti választások szerintük csalással elért eredményeinek megsemmisítését, valamint Aszkar Akajev államfő menesztését.

Biskekben a csütörtöki tüntetés először békésnek indult, ám az alig pár száz fős menet hamar több ezresre duzzadt. Erőszakba akkor csapott át a demonstráció, amikor az ellenzékieket Akajev elnök néhány száz híve támadta meg botokkal és kövekkel. A tiltakozók azonban elsöpörték a kormánypárti szimpatizánsokat, majd kövekkel dobálták meg a rendőröket és a különleges erőket. A zavargások során számos lövés is eldördült. A mintegy ezer tüntető áttörte a kormányépületet övező kerítést, kiszorította a rendőröket, és behatolt az épületbe.

Putyin kritizál

Baktibek Adriszajev, Kirgizisztán washingtoni nagykövete a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva pénteken államcsínynek nevezte a kirgiz fővárosban történteket. "Ez az ügy, amivel dolgunk van, nyilvánvalóan alkotmányellenes államcsíny, és most megpróbálják a helyzetet a saját forgatókönyvük szerint rendezni" - mondta a nagykövet.

Államcsínynek minősítette a biskeki hatalomátvételt az elmozdított Aszkar Akajev kirgiz elnök is, és közölte, hogy nem mondott le - jelentették orosz hírügynökségek, Akajevnek a Kabar kirgiz nemzeti hírügynökséghez eljuttatott közleménye alapján. Aszkar Akajev megerősítette a híreket, hogy külföldre távozott, de tudatta, hogy külföldi tartózkodása csak ideiglenes.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kifogásolta a hatalomátvételt, az orosz elnök szerint a Kirgizisztánban kialakult helyzet a hatalom gyengeségének és a szociális-gazdasági problémáknak a következménye. Putyin hozzátette: sajnálatos, hogy a volt szovjet térség egy országában ismét jogellenes módon oldják meg a problémákat, pogromok és emberi áldozatok által kísérve.

A kirgiz válság békés rendezését sürgette Viktor Juscsenko ukrán és Mihail Szaakasvili grúz elnök pénteken Kijevben közös sajtótájékoztatójukon. A két államfő közölte: a Kirgizisztánban történtek az ország belügyét képezik. "Ukrajna és Grúzia nem kívánják exportálni a forradalmat" - mondta a Kijevben hivatalos látogatáson tartózkodó grúz elnök, aki - akárcsak ukrán partnere - maga is vér nélküli forradalom útján került hatalomra. "A mi forradalmaink hasonlóak voltak, de nem azért, mert valaki így tervelte ki, hanem azért, mert az emberek hasonlóan reagáltak az igazságtalanságra" - tette hozzá. Szaakasvili közölte továbbá: felhívta a kirgiz ellenzéket, hogy biztosítson sérthetetlenséget az ország volt államfőjének.

"A kirgiz konfliktus békés rendezése lenne a legmegfelelőbb befejezése a kirgizisztáni eseményeknek" - mondta Juscsenko, hozzátéve: országa kész segíteni Kirgizisztánt a helyzet megoldásában, kész közvetítőként fellépni a közép-ázsiai országban. Egyúttal közölte, hogy a kirgizisztáni folyamatoknak törvényes mederben kell maradniuk.

Kimenekítik Kirgisztánból a kazah diplomaták családtagjait és az ezt kérő kazah állampolgárokat - közölte a kazah külügyminisztérium pénteken. Az orosz külügyi szóvivő szerint viszont Oroszország nem kívánja csökkenteni az orosz nagykövetségen dolgozóinak létszámát. Kína pedig a Kirgizisztánban kialakult helyzet miatt néhány napra lezárt egy határátkelőt a közép-ázsiai ország és Hszincsiang-Ujgur kínai tartomány között - jelentette pénteken az Új Kína hírügynökség.

A Biskekben kialakult helyzet elemzésére pénteken Moszkvában összeült a Független Államok Közösségén (FÁK) belül hat országot tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB), amelynek Kirgizisztán is tagja. A szervezet a FÁK 12 tagországa közül hatot tömörít: Oroszországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt, Fehéroroszországot és Örményországot.

Az ODKB segítséget kínált Aszkar Akajev kirgiz elnöknek, de ő nem vette igénybe - mondta a katonai szervezet főtitkára pénteken. Nyikolaj Borgyuha az állami Rosszija tévének elmondta, hogy Akajev megdöntésének előestéjén utazott volna Biskekbe, de a találkozóra végül nem került sor. "Sajnos Akajev korainak találta ezt a küldetést, kijelentette, hogy a helyzet nem annyira éles, hogy máris a kollektív biztonsági szerződés potenciáljának bevonását igényelné, elég erőt érez magában és csapatában ahhoz, hogy a helyzetet az alkotmányos mederben tartsa" - közölte.

Borgyuha az ODKB állandó bizottságának a kirgizisztáni fordulattal foglalkozó ülése után úgy vélte, hogy az ottani destabilizálódás súlyos megrázkódtatásokat okozhat Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban, sőt valamiképpen kihathat Kazahsztánra is.