Újabb cunamira számítanak Délkelet-Ázsiában

Nagy erejű, szökőárat is előidézhető újabb földrengésre figyelmeztetnek a dél-ázsiai térségben szeizmológusok egy közelmúltban közzétett tanulmányban. A kutatók két olyan területet is találtak a tavaly decemberi hatalmas tengeralatti földrengés térségében, ahol jelentős feszültség halmozódott fel a kőzetek között. Emiatt nagy az esélye egy újabb földmozgásnak, akár egy éven belül. A kutatók szerint az ilyen térségekre jellemző, hogy a nagy rengések párosával következnek be, ezért sürgetik az előrejelző-rendszer kiépítését.

Egy éven belül újabb hatalmas földrengés kitörésére számítanak a szakemberek Dél-Ázsiában. A tudósok, megvizsgálva a december 26-i pusztító szökőárat okozó földrengés körzetét, megállapították, hogy a földmozgás további felszültségeket hozott létre az érintett kőzetlemezekben. A szakemberek elképzelhetőnek tartják, hogy egy Richter skála szerinti 7,5-es erősségű földrengés is kipattanhat.

Az azonban kérdéses, hogy erre mikor kerülhet sor, ám figyelmeztettek, hogy volt már példa hasonló, úgynevezett "páros" földrengésre, amelyek egy éven belül sújtottak egy adott térséget. A páros rengések ráadásul igen gyakran fordulnak elő olyan térségekben, ahol az egyik kőzetlemez a másik alá bukik - ahogy Délkelet-Ázsiában az Indiai- a Szumátrai-lemez alá. Példaként Japán délkeleti részét hozták fel a Nature magazinban megjelent tanulmány írói, ahol az utóbbi 1500 évben kirobbant földrengéseket 5 éven belül újabb pusztító földmozgás követte. A második rengés három esetben 12 hónapon belül következett be.

A kutatást vezető Coleraine-i Ulster Egyetem munkatársa, John McCloskey szerint "Hiába véljük úgy sokan, hogy ha egyszer balszerencse ért, akkor az nem történik meg még egyszer, a villám sosem csap kétszer ugyanoda. Ám azt, hogy valahol nagy erejű földrengés történjen a legjobban az jelzi, ha már volt ott ilyen."

"Jelentős és kiterjedt területen halmozódott fel feszültség. Nem biztos, hogy földrengés lesz belőle, ám az igen, hogy ez a legerősebb feszültség, amit a területen mértünk a kutatás kezdete óta" - mondta McCloskey. A tanulmányból kiderül, hogy a legveszélyeztetettebb térség a december 26-i földrengés epicentrumának közvetlen közelében lévő Szunda-árok egy 50 kilométer hosszú szakasza. A Szunda-árokban bekövetkezett földregések 1833-ban és 1861-ben okoztak szökőárakat a térségben.

A tudósoknak ugyanakkor egy másik térség is felettébb gyanús ebből a szempontból, jelesen az a törésvonal, amely közel 300 kilométer hosszan húzódik közvetlenül Szumátra alatt és megközelíti Banda Acehet is. A városban hatalmas pusztítást okozott a december 26-i földrengés és cunami.

A kutatók szerint a Szunda-árok térségben 5 bar, a Szumátrai törésvonal mentén pedig 9 bar feszültség halmozódott fel a tengerfenék kőzeteiben. Ami McCloskey professzor szerint roppant figyelemreméltó, az az, hogy 1998-ban az új tanulmány egyik szerzője, Szülejman Nalbant, a mostanihoz hasonló technikával állapította meg, hogy a Törökországban lévő - a szumátraihoz felettébb hasonló - Anatóliai törésvonal kőzeteiben egy 50 kilométeres szakaszon 2 bar nyomás keletkezett. Alig másfél éven belül pusztító földmozgás tört ki a térségben, melynek középpontja Izmit közelében volt. A 7,4-es erősségű rengések miatt 20 ezer ember vesztette életét.

McCloskey ugyanakkor közölte azt is, hogy megállapításaik nem feltétlenül következnek be, egyáltalán nem biztos, hogy egy vagy két éven belül újabb hatalmas rengés pattan ki, ám az igen, hogy jócskán megnőtt az esélye annak, hogy egy decemberihez hasonló katasztrófa történjen.

Azt a tudósok is elismerik, hogy nem minden tengeralatti rengés okoz cunamit, ám figyelmeztettek, hogy kutatási eredményeik alapján roppan sürgősen ki kellene építeni egy szökőár-előrejelző rendszert az Indiai-óceánon.

A térség országai ugyan a múlt héten Párizsban megállapodtak egy ilyen figyelmeztető-rendszer kiépítéséről, ám ez a következő év végéig biztosan nem készül el teljesen. Addig is, amíg az összes hullámmennyiség-mérőt és tengerfenéki érzékelőt el nem helyezik, az Egyesült Államok és Japán szolgáltat majd adatokat a térség szeizmikus aktivitásáról.

A kutatók számítógépes szimulációk segítségével elemezték a decemberi eseményeket, és az érintett földkéreg-darab mozgását. Annak megállapítására, hogy vajon a másik alá becsúszó lemez más-más mértékben történő alácsúszása növelte vagy csökkentette-e az újabb rengés esélyét, matematikai modellt alkalmaztak. Ennek lényege, hogy a földre egy hatalmas gumilabdaként tekintenek. A kutató azt vizsgálták, hogy az érintett zónákban a hatalmas sziklák elmozdulása elősegítette-e a két lemez egymás alatt elcsúszását, vagy összeakasztotta-e őket. Utóbbi esteében nagyobb esélye van egy újabb földmozgásnak.