Lemond a háborús bűnökkel vádolt koszovói kormányfő

Vágólapra másolva!
Háborús bűnök miatt emeltek vádat Hágában Ramus Haradinaj koszovói kormányfő ellen. A politikus ezért kedden lemondott posztjáról, szerdán pedig Hágába utazik. A vádiratot nem részletezték Hágában, de a nemzetközi bíróság korábban már nyomozott az albán nemzetiségű Haradinaj ellen, aki tagja volt a Koszovói Felszabadítási Hadseregnek. A gerillacsapatok 1998-99-ben számos véres akciót hajtottak végre koszovói szerbek ellen.
Vágólapra másolva!

Háborús bűnök miatt emelt vádat a hágai nemzetközi törvényszék Ramus Haradinaj koszovói kormányfő ellen. Az albán nemzetiségű politikus kedden lemondott tisztségéről, szerdán pedig Hágába utazik.

A Haradinaj elleni vádirat részleteit nem közölték. A hágai bíróság korábban azt vizsgálta, milyen szerepet játszott a politikus az 1998-99-es szerbek elleni albán gerillaharcban, ugyanis ekkor a Koszovói Felszabadítási Hadsereg egyik körzeti parancsnoka volt. Abban az időben több tucat elzárt farmon élő szerb családot fogtak el, kínoztak és gyilkoltak meg az albán gerillák.

"Ezzel szembe kell néznünk" - közölte a Reutersszel a koszovói parlament egyik illetékese. "(Haradinaj) tájékoztatta az elnököt, ma be is nyújtja lemondását..., holnap pedig Hágába repül."

Haradinaj mindössze három hónapja lett a koszovói koalíciós kormány miniszterelnöke. Ezenkívül ő vezeti a Koszovó Jövőjéért Szövetséget, a kisebbik kormánypártot. Hatalomra kerülését nagyban elősegítette, hogy a koszovói választásokat szinte az összes koszovói szerb bojkottálta.

Rosszkor jött a vád

A hágai gyanú már kinevezése előtt vitákat gerjesztett, novemberben például Carla del Ponte hágai főügyész vizsgálói kérdezték ki háborús szerepéről. Haradinaj kinevezését Javier Solana, az EU külügyi szóvivője is ellenezte, aki akkor azt közölte, hogy "ha végül is a kormányfő olyasvalaki lesz, akinek Hágába kell mennie, nem biztos, hogy ő a legalkalmasabb erre a posztra".

Haradinaj megvádolása igen érzékeny időpontban jött Koszovónak. Idén nyáron ugyanis az ENSZ átvilágítja az országot, azt vizsgálják, milyen előmenetelt tanúsított Koszovó a demokrácia és a törvényes rend megteremtésében, illetve a kisebbségek - például a szerbek - jogainak biztosításában.

A vizsgálattól függ, hogy megindulnak-e a tárgyalások az ország státusának hosszú távú rendezéséről. A koszovói albánok ugyanis abban reménykednek, hogy az ENSZ pozitívan értékeli az ott lezajlott folyamatokat, és az 1398-ig szerb, azrt követően török, 1918-tól pedig ismét szerb uralom alatt lévő terület végül elnyerheti függetlenségét. Haradinaj távozásával és utódjának kiválasztásával azonban sok időt elvesztenek az ENSZ-felülvizsgálatra való felkészülésben.