Csak a fogyatékosok között tanulhattak a cseh romák

Tizennyolc csehországi roma szülő azért indított pert, mert Ostrava városában csak speciális, szellemi fogyatékosok számára működtetett iskolákban taníttathatták gyerekeiket. A családok azt állítják, hogy a gyerekeket származásuk miatt sorolják kisegítő iskolába. Magyarországon egy program keretében 2100 fogyatékos osztályba járó gyereket vizsgáltak meg, és 222-t helyeztek vissza a hagyományos képzésbe. Sok esetben a szülők ragaszkodtak ahhoz, hogy ép gyerekük továbbra is a fogyatékosok közé járjon. 

Tizennyolc csehországi roma szülő pert indított, mert Ostrava városában csak speciális, szellemi fogyatékosok számára működtetett általános iskolákban taníttathatták gyerekeiket. Az adatok szerint tízszer annyi roma diák van a cseh kisegítőkben, mint amennyi indokolt lenne. Az észak-morvaországi Ostrava körzetének kisegítő iskoláiban egy nem roma gyerekre huszonhét roma jut. A kisegítő iskolába beíratott gyerekeket a tanhatóság csökkent értelmi képességűnek tekinti: az iskolaalkalmassági vizsgálat szerint alacsony az IQ-juk, és valószínűleg nem lesznek képesek megbirkózni a hagyományos iskola tananyagával. A családok azt állítják, hogy a gyerekeket származásuk miatt sorolják kisegítő iskolába. Védelmükben az Európai Roma Jogok Központja öt évvel ezelőtt fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, amely kedden kezdi tárgyalni a precedensértékű ügyet. A központ szerint az eset a romákat valaha ért legsúlyosabb diszkrimináció példájának tekinthető.

A szülők először a prágai alkotmánybíróságnál kerestek jogorvoslatot. Beadványukat formai indokok miatt elutasították, ezért fordultak 2000-ben az emberi jogi bírósághoz. Azt kérik, hogy a testület mondja ki: gyermekeiket faji alapon diszkriminálták, és sérültek az oktatási esélyegyenlőséghez fűződő jogaik. "Az általános iskolákból a roma gyerekeket senki sem zavarja ki: maguk a szülők küldik a saját gyereküket kisegítő iskolába" - állította az ügy kirobbanásakor az akkori cseh oktatási miniszter. A szakértői vizsgálatokat azonban megkérdőjelezi, hogy míg a csehországi általános iskolás korú gyermekek öt százaléka roma, addig a kisegítő iskolákban ez az arány ennek több mint tízszerese.

Csehországban fogyatékos, Angliában jó tanuló

A központ két roma kislány esetét említi, akik egy ostravai kisegítő iskolában kezdték meg tanulmányaikat. Svetlena Krostanováról a pszichológus azt állította, hogy mentálisan sérült, és képtelen lenne teljesíteni az általános iskolai követelményeket. A kislány szülei azonban nem nyugodtak bele a döntésbe, és elérték, hogy lányuk átkerüljön a normál képzésbe. Svetlana kitűnő tanuló, és beválasztották a gyermek emberi jogi Nobel-díj-bizottságba. A másik eset Denisa Bandyováé, aki családjával együtt kivándorolt Nagy-Britanniába. A család ott menedékjogot kért, ezt elutasították, de az eltelt idő alatt a roma kislány egy hagyományos általános iskolába járva jó tanulónak bizonyult, és kiválóan megtanult angolul. A kislányt később családjával együtt hazatoloncolták, és Denisa az ostravai kisegítőben landolt.

A roma nebulók kisegítő osztályokba sorolását a faji megkülönböztetés mellett az iskolák gazdasági érdekei indokolják, mivel többlettámogatást kapnak a fogyatékosnak minősített gyerekek után. A strasbourgi bírósághoz fordult családokból tizennyolc gyerek közül öten már visszakerültek a normál iskolába, ketten kikerültek a tanköteles korból, a többiek azóta is felülvizsgálatra várnak.