"Elkészült az a jelentés, amelyet az EU-tagállamok belgrádi misszióvezetői készítettek a vajdasági helyzetről, s azt az Európai Unió hétfői brüsszeli külügyminiszteri tanácsülése tudomásul vette "- közölte Somogyi Ferenc külügyminiszter a tanácskozás után. Az ülés résztvevői gazdasági támogatást ígértek Ukrajnának.
A Vajdaság kapcsán Somogyi elmondta: a jelentés elismeri, hogy történtek incidensek, s hogy azok kiküszöbölése, megismétlődésük megakadályozása végett intézkedéseket kell tenni. A nemzetközi figyelem jótékony hatással volt a szerb kormányra - vélik a dokumentum készítői, hozzátéve: az EU megfelelő intézményeinek ezután is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a kisebbségek helyzetére, a helyzetük javítását célzó reformintézkedések elősegítésére. Somogyi szerint a külügyminiszteri tanács kifejezte készségét, hogy továbbra is figyelemmel kíséri a vajdasági folyamatokat.
A vajdasági incidensek kérdéskörét még tavaly szeptemberben Kovács László akkori külügyminiszter vétette fel az EU-külügyminiszterek tanácskozásának napirendjére, s akkor született döntés arról, hogy a tagállamok belgrádi nagykövetei jelentést készítenek az ügy kapcsán.
Kovács akkor hangsúlyozta: Magyarország célja az Európai Unió figyelmének a vajdasági atrocitásokra irányításával nem Szerbia-Montenegró elítéltetése, hanem annak elérése, hogy megszűnjenek a magyarok és más kisebbségek elleni támadások. Magyarország nem pusztán a tagállamok szintjén érvelt Vajdaság ügyében: a magyar európai parlamenti képviselők fellépésének köszönhetően ez a testület vizsgálóbizottságot küldött a térségbe, s ez a delegáció éppen hétfőn fejezte be szemleútját.
A független szerb B92 rádió brüsszeli tisztviselőkre hivatkozva azt közölte, hogy az Európai Unió márciusig adott időt Belgrádnak a háborús bűnösök kiadására. Olli Rehn EU-bővítési biztos azt közölte a rádióval, hogy csak a Hágával való együttműködés eetén lehet szó arról, hogy Szerbia és Montenegró EU csatlakozása egyáltalán szóba kerüljön.
A hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) szerint Szerbia területén bujkál Radovan Karadzic az egykori Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, valamint Ratko Mladic tábornok, a boszniai szerbek főparancsnoka. Mindkettejüket háborús és emberiség elleni bűntettek elkövetésével, valamint népirtással gyanúsítja a törvényszék. Kostunica szerb elnök Hága együttmáűködési követelésére válaszul azt hangoztatja, hogy országa csak akkor tartja tisztességesnek a törvényszék eljárását, ha a gyanúsítottak önként jelentkeznek Hágában, ezért nem adják ki a gyanúsítottakat.
[origo]/MTI