Zágráb EU-segítséget kér Gotovina felkutatásához

A szökésben lévő és háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina horvát tábornok felkutatásához kért segítséget kedden Horvátország az Európai Unió tagállamaitól. Gotovina ellen 2001-ben adtak ki elfogatóparancsot. Személye, illetve bujkálása súlyosan nehezedik arra a folyamatra, amelynek célja Horvátország csatlakozása az EU-hoz.

Marijan Mlinaric horvát belügyminiszter EU-kollégáihoz küldött kérésében kifejtette, hogy Zágráb értesülése szerint a horvát háborús bűnös feltehetően külföldön tartózkodik. Ezért kéri az EU-tagországok belügyi szerveit, hogy segítsenek Gotovina kézre kerítésében. A horvát nyomozószervek minden birtokukba kerülő értesülést gondosan tanulmányoznak - fűzte hozzá a tárcavezető.

Az EU nemrégiben arra kérte a horvát hatóságokat, hogy Zágráb teljes mértékben működjék együtt a délszláv háborúban az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények kivizsgálását folytató hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Az EU korábban sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy egy "hatalmas hálózat" védi Horvátországban Gotovinát, aki ellen a törvényszék azért emelt vádat, mert a tábornok az 1991-95-ös szerb-horvát konfliktusban állítólag háborús bűnöket követett el horvátországi szerbek ellen.

A Vecernji List című zágrábi napilap múlt szerdai számában jelentette, hogy Gotovina abban az esetben hajlandó feladni magát, ha ügyében horvát bíróság ítélkezik. Florence Hartmann, a hágai törvényszék ügyészi szerveinek szóvivője azonban leszögezte: nem veszik figyelembe az ajánlkozást. "Ez elvi kérdés. Egy szabadlábon lévő vádlottal nem tárgyalunk" - fogalmazott az illetékes.